Az ügyintézéshez személyes megjelenés szükséges
Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár. Baleseti ellátásként a sérültet baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg.
Ahhoz, hogy az egészségbiztosítás baleseti ellátását igénybe lehessen venni, a balesetet, vagy a foglalkozási megbetegedést – társadalombiztosítási szempontból – üzemi balesetnek kell minősíteni.
Balesetet szenvedett, foglalkozási megbetegedésben szenvedő és foglalkoztatója, halálos baleset vagy megbetegedés esetén a hozzátartozó, megbetegedést észlelő orvos.
Elsőként a baleset megtörténtét munkabaleseti vagy üzemi baleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesítenie kell. A sérült kérésére a munkaképtelenséget nem okozó munkabaleseteket is rögzíteni kell a munkáltatónak az erre a célra szolgáló nyomtatványon és be is kell jelentenie.
Azt, hogy a munkáltatóhoz bejelentett baleset társadalombiztosítási szempontból is üzemi balesetnek minősül-e, a hatóság határozattal állapítja meg.
A bejelentett üzemi baleset tényét, a baleset üzemi jellegét, a foglakozási megbetegedés tényét a társadalombiztosítási kifizetőhely, vagy a munkáltató székhelye szerinti illetékes kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala, főváros esetében a XIII. Kerületi Hivatal határozattal állapítja meg, az egészségbiztosítás baleseti ellátásai kizárólag e határozat alapján vehetők igénybe. Ezt a határozatot a betegnek a baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor be kell mutatnia.
Az egyéni és társas vállalkozó, a biztosított mezőgazdasági őstermelő, illetve a Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett külföldi munkáltatónak a Magyarország területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző vagy kiküldetésben lévő munkavállalója által elszenvedett balesetet – a sérült bejelentése alapján – a balesetet szenvedett személy lakóhelye szerint illetékes járási hivatal vizsgálja ki, és veszi fel a baleseti jegyzőkönyvet.
A baleset üzemiségének elismerése iránti kérelmet – a foglalkozási megbetegedést kivéve – legkésőbb a baleset bekövetkezésétől számított 1 éven belül lehet benyújtani. A határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.
Az eljárás illetékmentes.
Társadalombiztosítási kifizetőhely, vagy a munkáltató székhelye szerinti illetékes kormányhivatal.
Az egyéni és társas vállalkozó, a biztosított mezőgazdasági őstermelő által elszenvedett balesetet a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal vizsgálja ki és veszi fel a baleseti jegyzőkönyvet.
A baleseti járadék iránti igényt a nyugdíj-megállapító szervnél kell bejelenteni.
Ha a munkáltatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhely hozta az elsőfokú döntést, akkor a kifizetőhely székhelye szerinti kormányhivatal.
Ha a kormányhivatal hozta az elsőfokú döntést, akkor Budapest Főváros Kormányhivatala.
Nem üzemi baleset az a baleset, amely
Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult.
Amennyiben a baleset üzemisége az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt huszonöt napon belül nem bírálható el és a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő táppénzre jogosult, az igénylő részére táppénz kerül megállapításra. Amennyiben a baleset üzemiségének elismerését követően az igénylő részére baleseti táppénzt állapítanak meg, a baleseti táppénz összegébe a folyósított táppénz összegét be kell számítani.
Mit kell figyelembe venni a baleset üzemiségének elbírálásánál?
Az úti balesetek üzemi balesetnek történő minősítése során meg kell vizsgálni, hogy a balesetet szenvedett személy a lehető legrövidebb úton haladt‐e hazafelé és az útközben tett kitérő szükségesnek tekinthető‐e.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról rendelkező 217/1997. (XII.1.) Korm. rendelet
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet
A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet
2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
NISZ ZRT.