EGER – ÉPÍTMÉNYADÓ

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatnál, a nyilvántartott helyi építményadó adatbejelentéseinek megtétele, lekérdezése

Kulcsszavak: Építményadó

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény). Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.

Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos).

Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.

Az Elektronikus önkormányzati portálon /https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap/ az adatbejelentési információk menüpontban lehetősége nyílik arra, hogy Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatnál, a nyilvántartott helyi építményadó adatbejelentéseit lekérdezzék, illetve megtegyék. A gazdálkodónak (társaság, egyéni cég és egyéni vállalkozó stb.), elektronikus formában kell az adatbejelentést megtennie, magánszemélyeknek ez csak lehetőség.

Tájékoztatjuk Önöket arról is, hogy nem kell újabb adatbejelentést benyújtani mindaddig, ameddig az adóalany körülményeiben, az adó tárgyában nem következik be adókötelezettséget érintő változás.

Olyan magánszemélyek – akik nem választják az elektronikus kapcsolattartást - használhatják az önkormányzati adóhatóság honlapjáról https://www.eger.hu/hu/adougyek letölthető „Építményadó adatbejelentési” nyomtatványt is.

 

Az új eljárásjogi szabályok értelmében az adó alanya a jövőben az adóhatóság felé adatbejelentésre köteles, s ezen adatbejelentés szolgál a hatósági adómegállapítás alapjául. Az önkormányzati adóhatóság kivetéssel állapítja meg az építményadót.

Kivetési eljárás során az adó megállapítása az adózó által adott információ alapján történik, amelynek adatait az adóhatóság jogosult ellenőrizni.

Az adatbejelentést az építményadó adatbejelentési nyomtatványon kell megtenni legkésőbb a változást (pl.: vásárlás, eladás, használatba vétel stb.) követő év január 15. napjáig.

Az adókötelezettség keletkezését, megszűnését, változását kiváltó ok bekövetkeztét követő év január 15-ig kell az adatbejelentést benyújtani. Ahhoz az önkormányzathoz kell az adatbejelentést benyújtani, amelyiknek a területén az adóköteles építmény található.

Például, ha valaki lakást, családi házat vásárolt az év november 20-án, akkor a következő év január 15-ig kell a nyomtatványt kitölteni és benyújtani a lakás fekvése szerinti önkormányzati adóhatósághoz.

Az adatbejelentés legegyszerűbb módja, ha Ön az Elektronikus Önkormányzati Portálon https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap belépve az „Adatbejelentés az épület, épületrész utáni építményadóról” szóló ASP-ADÓ-31számú nyomtatványt készítik el és azt elektronikusan, vagy papír formátumban küldik be.

Az adatbejelentés elektronikus úton való benyújtása az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény és az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény szabályai alapján teljesítendő.

Egyéni vállalkozóknak és vállalkozásoknak, jogi személyeknek kötelező az elektronikus út, magánszemélyeknek ez csak javasolt.

Fontos azt is tudni, hogy önmagában az ingatlan nyilvántartásban (földhivatalnál) történő változás átvezetés nem elegendő és nem helyettesíti az adatbejelentést. Mivel az adónem ún. „kivetéses” jellegű vagyoni típusú helyi adó, így az adó alanya az adatbejelentő lap benyújtásával jelenti be, változtatja, illetve szünteti meg az adókötelezettségét.

Az adatbejelentési nyomtatvány benyújtásának kötelezettsége azokat terheli, akik/amelyek az építményadó alanyának minősülnek és a tulajdonukban álló, illetve a vagyoni értékű jogukkal terhelt építmény (épület, épületrész) fekvése szerinti települési (kerületi) önkormányzat az építményadót bevezette.

Az építményadó alanya lehet, aki a naptári év első napján az adóköteles épület:

 

A tulajdonos személye

Az építményadó-kötelezettség kapcsán az ingatlan tulajdonosának azt a személyt vagy szervezetet kell tekinteni, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel.

Ha az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották - melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Ez alól kivétel, ha a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet az ingatlanügyi hatóság jogerősen vagy véglegesen elutasította vagy azt visszavonták vagy a bíróság megállapította a szerződés érvénytelenségét.

Mindez praktikusan azt jelenti, hogy a „széljegyre vett” szerző fél, a széljegyre vétel dátumát követő év első napjától az építményadó alanyának tekintendő. Kivételt ez alól az általános szabály alól az az eset képez, ha az ingatlanügyi hatóság a széljegyet anélkül törli, hogy a szerző fél tulajdonjogát bejegyezte volna.

Ennek oka lehet az:

- ha a hatóság a bejegyzési kérelmet véglegesen (jogerősen) elutasítja (ez a helyzet akkor áll elő, ha a bejegyzési feltételek nem állnak fenn, pl. a részletvétel meghiúsulása miatt nem megy teljesedésbe a szerződés),

- ha maga a széljegyre vett szerző fél áll-e el az ügylettől és kéri a széljegyre vétele törlését, illetve

- ha a felek között fennálló tulajdoni vagy kötelmi jogvita a bíróság elé kerül, ennek eredményeként a bíróság megállapítja a felek közti tulajdonváltozást generáló szerződés (jellemzően adásvételi, ajándékozási szerződés) érvénytelenségét és dönt az eredeti állapot helyreállításáról.

Újonnan létrehozott építmény, például új lakás tulajdonosára speciális szabály is vonatkozik, ha a lakást „tervasztalról” vette meg. Ebben az esetben a szerző fél nem a szerződés ingatlanügyi hatósághoz való benyújtását követő évtől lesz tulajdonos, hanem azon évtől, mely évet megelőzően az új épület, lakás el is készül (használatba vételi, fennmaradási engedély jogerőre emelkedik, egyszerű bejelentés esetén a hatósági bizonyítványt kiadták).

Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók. Ezen tulajdonszerzési fajták közé tartoznak az ingatlan-nyilvántartáson kívüli – a Ptk. szabályai alapján előálló – tulajdonszerzés-módok, így a ráépítés, elbirtoklás vagy az ingatlan-nyilvántartásban nem szereplő építmények szerzése is, de ide tartozik az öröklés útján való szerzés is.

 

Vagyoni értékű jog jogosítottja

Az adóalanyiságot generáló vagyoni értékű jog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelői jog, vagyonkezelői jog, tartós földhasználat, haszonélvezet, használat joga - ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, földhasználat és lakásbérlet lehet.

Ilyen vagyoni értékű jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése esetén nem az ingatlan-nyilvántartási tulajdonos, hanem az ilyen jog jogosítottjaként az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett személy minősül adóalanynak.

 

Egyéb esetek

Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.

Ha az épületnek több tulajdonosa van vagy többeknek áll fenn vagyoni értékű joga az adóköteles építményén, akkor tulajdoni illetőségük vagyoni értékű jogosultságuk arányában áll fenn az adóalanyiság.

Az egy helyrajzi számon nyilvántartott adóköteles építményekről kell az adatbejelentést benyújtani. Abban az esetben, ha egy helyrajzi szám alatt több önálló adótárgy is található, ezekről az adatbejelentési nyomtatvány egyes betétlapjain, külön-külön kell számot adni.

 

Építményadó-köteles az épület és az épületrész.

Az épület és az épületrész minősülhet lakásnak vagy nem lakás céljára szolgáló épületnek, épületrésznek.

Épület alatt – az építményadó-szabályozás vonatkozásában – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti olyan építmény vagy annak azon része értendő, amely a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetve használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van.

Épületrész pedig az épület önálló rendeltetésű, a szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárattal ellátott helyisége vagy helyiség-csoportja, amely azzal felel meg lakásnak, üdülőnek, kereskedelmi egységnek, egyéb nem lakás céljára szolgáló épületnek, hogy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel. Ilyen lehet – többek között – többlakásos épületben (pl. ikerházban) található nem albetétesített lakás, egy családi ház garázsában kialakított önálló bejáratú „kisbolt” vagy műhely is. 

Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül. Az építmény használatának a szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

Az önkormányzati adóhatóság az adót a közhiteles nyilvántartások, továbbá az építésügyi hatóságnak az Art. szerinti adatszolgáltatásából tudomására jutó adatok alapulvételével is megállapíthatja, ha a rendelkezésére álló adatok ismeretében a tényállás tisztázott. Ez utóbbi viszonylagosan szűk körben lehetséges.  (pl.: minden adat ismert, társasház, garázs stb., 1 tulajdonos van és nincs helyben speciális lakhatással összefüggő kedvezmény stb.)

A sorozatosan kötelezettség szegést elkövető adózók mulasztási bírság szankciójával számíthatnak.

Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napját követő naptól, mint kezdőnaptól, a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén az esedékesség napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.

 

Hiánypótlás menete

Tájékoztatás mellett 1. felhívás (végzés) az adókötelezettség teljesítésére

Az önkormányzati adóhatóság az adatbejelentési kötelezettség elmaradása, hiányos teljesítése, vagy a bejelentési, változásbejelentési kötelezettség valótlan adattartalommal történő teljesítése esetén - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adózót az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. Ekkor még mulasztási bírság nem kerül előírásra, és ha az adókötelezettséget az adózó teljesíti nem éri hátrányos szankció.

Mulasztási bírság előírása és ismételt 2. felhívás adókötelezettség jogszerű teljesítésére

Az adókötelezettség határidőn belüli nem, illetve nem jogszerű teljesítése esetén az önkormányzati adóhatóság a természetes személy adózót ötvenezer forint, a nem természetes személy adózót százezer forint mulasztási bírsággal sújtja és - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - tizenöt napos határidő tűzésével ismételten felhívja az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. A bírság taxatív, mérlegelési jogkörben nem írható elő más, csökkentett összegben.  A kötelezettség határidőben történő teljesítése esetén a kiszabott bírság mérsékelhető vagy elengedhető.

Ismételt, emelt összegű mulasztási bírság előírása és immár 3. felhívás az adókötelezettség jogszerű teljesítésére

Az ismételt felhívásban feltüntetett határidő eredménytelen elteltét követően az önkormányzati adóhatóság a természetes személy adózót kettőszázezer forint, a nem természetes személy adózót ötszázezer forint mulasztási bírsággal sújtja és - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. A bírság itt is taxatív, mérlegelési jogkörben nem írható elő más, csökkentett összegben.  Ebben a fázisban már a kötelezettség teljesítése esetén az előzőleg megállapított és most megállapított és kiszabott taxatív bírság már az alapeljárásban nem mérsékelhető.

A leírtakból is következik, hogy a szankciók a jogszabályokat sorozatosan megszegő adózókat sújtják leginkább és számos lehetőség van a jogszerű és egyéb szankciók nélküli kötelezettség pótlásra.   

Az ügyintézési határidő az adatbejelentésnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap, amelyet az adóhatóság vezetője egy alkalommal - indokolás mellett - harminc nappal meghosszabbíthat. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen az adóhatóságnál a munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le.

Az adózónak az építményadóról, az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő tizenöt napon belül kell adatbejelentését teljesítenie. Nem kell újabb adatbejelentést benyújtani mindaddig, ameddig az adóalany körülményeiben, az adó tárgyában nem következik be adókötelezettséget érintő változás.

Az adót az Art-ban vagy más törvényben meghatározott esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez. Az adóhatóság a fizetendő adóról, az adófizetés módjáról és idejéről, továbbá - ha törvény előírja - az adóalapról, az adómentességről vagy adókedvezményről az adatbejelentés adatai alapján határoz.

Az adatbejelentéssel kapcsolatos döntés kézbesítése

Az adóhatóság a határozatot írásbeli alapon történő kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti. Az építményadó határozat a meghatalmazott képviselővel eljáró adózó esetében a képviselőnek kerül kézbesítésre hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton. Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó részére, az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére kerül feladásra.

Az adózó az építményadót a naptári évben félévente, két egyenlő részletben - végrehajtható okirat alapján - március hónap tizenötödik napjáig, valamint szeptember hónap tizenötödik napjáig fizeti meg.

Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 20. § (1) és (2) bekezdései alapján a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással köteles teljesíteni. A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi fizetési számlájáról történő átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással köteles teljesíteni.

Általános esetben elegendő az adatbejelentés. Szükség esetén megállapodás, adásvételi szerződés, tulajdoni lap, illetve mentességet igazoló dokumentum csatolása is szükséges lehet.

Az adatbejelentés benyújtását az Elektronikus Önkormányzati Portál felületén kezdeményezheti az aktuális önkormányzatnál és adatbejelentési nyomtatványon.

Az adatbejelentési nyomtatványon a megfelelő adózás szempontjából szükséges adatokat és tényeket közli (az adót nem ő számítja ki), majd elektronikus úton (KÜNY) azonosítást követően beküldi az építmény helye szerinti önkormányzathoz. Azt is megteheti, hogy csak elkészíti a nyomtatványt, ám azt kinyomtatást követően juttatja el az önkormányzathoz. 

Az önkormányzat honlapjáról letöltött adatlapon, vagy az ügyfélfogadáson kapott papír alapú nyomtatványon is elkészítheti az adatbejelentést. 

Az adatbejelentés benyújtható az adóhatóság által rendszeresített „EGER2131” számú PDF formátumú papíralapú adatbejelentési nyomtatványon.

Ügyfélkapus regisztrációval - KAÜ azonostást követően – az adatbejelentés elektronikusan is benyújtható. Az elektronikus ügyintézés során az adatbejelentésére az ASP-ADÓ-031 számú „Adatbejelentés az épület, épületrész utáni építményadóról” iForm típusú űrlap (https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitólap) szolgál. 

 

Papír alapon benyújtható űrlap

 Az Elektronikus önkormányzati portálon /https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap/ az adatbejelentési információk menüpontban lehetősége nyílik arra, hogy Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatnál, a nyilvántartott helyi építményadó adatbejelentéseit lekérdezzék, illetve az ügyindítást megtegyék. Az építményadó adatbejelentésének megtételére az „Adatbejelentés az épület, épületrész utáni építményadóról” nyomtatvány szolgál.

Papír alapú űrlap az önkormányzat honlapján is megtalálható www.eger.hu.

Az adatbejelentés benyújtható az adóhatóság által rendszeresített „EGER2131” számú PDF formátumú papíralapú adatbejelentési nyomtatványon.

Elektronikus űrlap

Az Elektronikus önkormányzati portálon az adatbejelentési információk menüpontban lehetősége nyílik arra, hogy Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatnál, a nyilvántartott helyi építményadó adatbejelentéseit lekérdezzék, illetve az ügyindítást megtegyék. Az építményadó adatbejelentésének megtételére az „Adatbejelentés az épület, épületrész utáni építményadóról” nyomtatvány szolgál.

Az adatbejelentés benyújtható még ePapíron, valamint levélben illetve személyesen az ügyfélszolgálaton. Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.

Építményadó adatbejelentő benyújtása díj-és illetékmentes.

 

Az adózó az építményadót a naptári évben félévente, két egyenlő részletben - végrehajtható okirat alapján - március hónap tizenötödik napjáig, valamint szeptember hónap tizenötödik napjáig fizeti meg.

Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 20. § (1) és (2) bekezdései alapján a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással köteles teljesíteni. A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi fizetési számlájáról történő átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással köteles teljesíteni.

Eger Megyei Jogú Város illetékességi területén lévő építmény után fizetendő építményadót az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény által meghatározott módon és határidőben Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Építményadó Számlájára (12033007-00102883-01800005) kell teljesíteni.

Az adózó a befizetési kötelezettséget csoportos beszedési megbízással, terminál útján történő bankkártyás fizetéssel (POS), illetve internetes felületen bankkártyás (VPOS, EFER) vagy AFR fizetéssel is teljesítheti.

Eger Megyei Jogú Város jegyzője (önkormányzati adóhatóság)

A fellebbezésre jogosult az adóhatóság elsőfokú határozata ellen fellebbezhet. A határozat ellen az írásba foglalt döntés közlésétől számított 15 napon belül a Heves Megyei Kormányhivatalhoz (3300 Eger, Kossuth Lajos út 9.) címzett, de Eger Megyei Jogú Város Jegyzőjénél előterjesztett fellebbezéssel lehet élni. E rendelkezés vonatkozik a fellebbezés elektronikus úton (ePapír) történő benyújtására is. A fellebbezés illetékköteles. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás kezdeményezésekor az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri.

Az első fokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke - ha e törvény másként nem rendelkezik, és a fellebbezés tárgyának értéke pénzben megállapítható - a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10.000 forintja után 400 forint, de legalább 5.000 forint, legfeljebb 500.000 forint. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5.000 forint. 

Az elsőfokú adóhatóság határozata ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás illetékét Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közigazgatási Hatósági Eljárási Illeték Beszedési Számla javára (12033007-00102883-04700007) kell teljesíteni az eljárás megindításakor.

A közigazgatási hatósági eljárási illetéket a pénzforgalmi bankszámlanyitásra kötelezett adózónak belföldi pénzforgalmi bankszámlájáról átutalással kell teljesíteni. A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. A fellebbezési jogról való lemondást tartalmazó nyilatkozat nem vonható vissza.

Az önkormányzati adóhatóság döntése (határozata) végleges, ha azt az önkormányzati adóhatóság már nem változtathatja meg. Az adóhatóság döntése véglegessé válik, ha ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt, a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták, vagy a fellebbezés elbírálására jogosult felettes szerv az elsőfokú adóhatóság döntését helybenhagyta vagy megváltoztatta, a másodfokú döntés közlésével.

Az adózónak az építmény utáni építményadóról az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő tizenöt napon belül kell az E- önkormányzati portálon (https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap) vagy az önkormányzati adóhatóság hivatalos elérhetőségén (https://www.eger.hu/hu/adougyek) megtalálható nyomtatványon a jogszabályokban előírt formában és módon adatbejelentését teljesítenie.

Az adó mértékeit magánszemély tulajdonos esetében az ÖR. 1. melléklet, minden más tulajdonos esetében az ÖR. 2. melléklet tartalmazza.

Helyi építményadó kedvezmények

Bel- és külterületen lévő lakás céljára szolgáló építmény után, ha az adóalany az adóév első napján azt ténylegesen (életvitelszerűen) lakóhelyként használja -. figyelemmel a lakcímet igazoló hatósági igazolvány adataira is - 50%-os mértékű adókedvezményre jogosult.

Az egy háztartásban három vagy több gyermeket nevelő magánszemély a bel- és külterületen lévő lakás céljára szolgáló építmény után, ha az adóév első napján azt ténylegesen (életvitelszerűen) lakóhelyként használja - figyelemmel a lakcímet igazoló hatósági igazolvány adataira is - 100%-os mértékű adókedvezményre jogosult.

Az öregségi nyugdíjra, rehabilitációs ellátásra, rokkantsági ellátásra jogosult magánszemély, illetve a megváltozott munkaképességű személy a bel- és külterületen lévő lakás céljára szolgáló építmény után, ha az adóalany az adóév első napján azt ténylegesen (életvitelszerűen) lakóhelyként használja - figyelemmel a lakcímet igazoló hatósági igazolvány adataira is - 100%-os mértékű adókedvezményre jogosult.

Az (1)-(3) bekezdésekben említett adókedvezményre jogosult adóalany a kedvezménnyel kapcsolatos változásokat, a változást követő év január 15. napjáig, 2020. évben 2020. január 15-ig jelenti be az adóhatóságnál.  Az (1)-(3) bekezdésben szabályozott adókedvezmény adatbejelentés benyújtása mellett érvényesíthető. Az adatbejelentés benyújtásakor a gyermekkedvezményre való jogosultságot, az öregségi nyugdíjjogosultságot, a rehabilitációs ellátásra, rokkantsági ellátásra való jogosultságot, a megváltozott munkaképességet igazolni kell.

Az (2)-(3) bekezdésekben említett adókedvezmény, - a tulajdoni rész illetve a vagyoni értékű jog nagyságától függetlenül - a harmadik gyermek megszületését követően, illetve az öregségi nyugdíjjogosultság elérését, a fogyatékossági támogatási jogosultság megnyíltát, illetve a rehabilitációs, vagy a rokkantsági ellátásra való jogosultság évét követő adóév első napjától érvényesíthető.

Amennyiben a tulajdonostársak a Htv. 12.§ (2) bekezdés szerint megállapodást kötnek, úgy az adókedvezmény számítása az egész ingatlan (1/1 tulajdoni hányad) hasznos adóköteles alapterülete után történik.

1. melléklet a 60/2012. (XI.29.) önkormányzati rendelethez 

Az építményadó évi mértékei magánszemély tulajdonos esetében:

1.

Bel- és külterületen lévő lakás céljára szolgáló építmény után:

162 Ft/m2/év

2.

Belvárosban lévő nem lakás céljára és nem üzleti célt szolgáló építmény - kivéve az 5. és 6. sorban foglalt pince - után:

500 Ft/m2/év

3.

Külvárosban lévő nem lakás céljára és nem üzleti célt szolgáló építmény - kivéve az 5. és 6. sorban foglalt pince - után:

370 Ft/m2/év

4.

Külterületen lévő nem lakás céljára nem üzleti célt szolgáló építmény - kivéve az 5. és 6. sorban foglalt pince - után:

150 Ft/m2/év

5.

Pincének minősülő építmény után, amennyiben annak hasznos alapterülete nem éri el az 500 négyzetmétert, úgy bel- és külterületen egyaránt:

 

60 Ft/m2/év

6.

Pincének minősülő építmény után, amennyiben annak hasznos alapterülete eléri vagy meghaladja az 500 négyzetmétert, úgy bel- és külterületen egyaránt:

 

150 Ft/m2/év

7.

Egy helyrajzi számon lévő nem lakás céljára szolgáló építmények után amennyiben azok összesített adóköteles hasznos alapterületei együttesen meghaladják az 500 négyzetmétert - kivéve az 5.,6.,8. és  10. sorban foglaltak -:

800 Ft/m2/év

7.1.

Az egy helyrajzi számon lévő nem lakás céljára szolgáló építmények összesített adóköteles alapterületének meghatározásánál a pincének minősülő építmény alapterülete is beletartozik, ám annak mértéke az 5. és 6. sorban foglaltak alapján kerül meghatározásra.  

 

8.

A szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség után- kivéve az 5. és 6. sorban foglaltak pince -:

400 Ft/m2/év

9.

Belvárosban, külvárosban és külterület lévő, üzleti célt szolgáló építmény után - kivéve az 1.,5.,6.,7., 8. és 10. sorban foglaltak - :

600 Ft/m2/év

10.

Külterületen az egy helyrajzi számon lévő nem lakás céljára szolgáló építmények után amennyiben azok összesített adóköteles hasznos alapterületei együttesen meghaladják az 500 négyzetmétert - kivéve az 1.,5.,6., 9. sorban foglaltak - :

400 Ft/m2/év

 

2. melléklet a 60/2012. (XI.29.) önkormányzati rendelethez 

 

Az építményadó évi mértékei nem magánszemély tulajdonos esetében:

 

1.

Bel- és külterületen lévő lakás céljára szolgáló építmény után:

600 Ft/m2/év

2.

Belterületen (bel- valamint külváros) és külterületen lévő nem lakás céljára szolgáló építmény - kivéve a 3.,5-9.,10.sorban foglaltak - után:

600 Ft/m2/év

3.

Kiemelt kereskedelmi övezetben elhelyezkedő építmény után:

1700 Ft/m2/év

4.

Kiemelt kereskedelmi övezetben elhelyezkedő mélygarázs, parkoló céljára szolgáló építmény után:

700 Ft/m2/év

5.

Hitelintézeti, pénzügyi vállalkozási, biztosítási, egyéb pénzügyi tevékenység illetve a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény alapján I. kategóriájú pénznyerő automata üzemeltetésére, valamint gyorsétterem lánc céljára szolgáló építmény után:

1700 Ft/m2/év

5.1.

Az emelt mértékű adóztatást nem befolyásolja, hogy az ingatlan-nyilvántartásba a tényleges rendeltetésszerű használat bejegyzésre került, vagy feltüntetésre vár, illetve az sem, hogy a rendeltetésszerű használó a tulajdonos vagy sem. Amennyiben az építmény e melléklet 1-4. és 6-9. sorában foglaltaknak is megfelel, úgy a magasabb mértékkel kell az adót megállapítani.

 

6.

Bolti kiskereskedelmi, távközlési, energiaellátó vállalkozási tevékenység céljára szolgáló építmény után, amennyiben annak hasznos alapterülete az 500 négyzetmétert meghaladja:

1700 Ft/m2/év

6.1.

Az emelt mértékű adóztatást nem befolyásolja, hogy az ingatlan-nyilvántartásba a tényleges rendeltetésszerű használat bejegyzésre került, vagy feltüntetésre vár, illetve az sem, hogy a rendeltetésszerű használó a tulajdonos vagy sem. Amennyiben az építmény e melléklet 1-5. és 7-9. sorában foglaltaknak is megfelel, úgy a magasabb mértékkel kell az adót megállapítani.

 

7.

Pincének minősülő építmény után amennyiben annak hasznos alapterülete nem éri el az 500 négyzetmétert, bel- és külterületen egyaránt:

60 Ft/m2/év

8.

Pincének minősülő építmény után amennyiben annak hasznos alapterülete eléri vagy meghaladja az 500 négyzetmétert, bel- és külterületen egyaránt:

250 Ft/m2/év

9.

Egy helyrajzi számon lévő nem lakás céljára szolgáló építmények után amennyiben azok összesített adóköteles hasznos alapterületei együttesen meghaladják az 500 négyzetmétert - kivéve a 7., 8., és 10. sorban foglaltak - :

800 Ft/m2/év

9.1.

Az egy helyrajzi számon lévő nem lakás céljára szolgáló építmények összesített adóköteles alapterületének meghatározásánál a pincének minősülő építmény alapterülete is beletartozik, ám annak mértéke az 7. és 8. sorban foglaltak alapján kerül meghatározásra.  

 

9.2.

Amennyiben az építmény e melléklet 3. és 5-6. sorában foglaltaknak is megfelel, úgy a magasabb mértékkel kell az adót megállapítani.

 

10.

A szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség után- kivéve a 7. és 8. sorban foglalt pince -:

400 Ft/m2/év

11.

Beruházási övezetben létesített új építésű termelő célt szolgáló építmény, vagy ha az érintett építményben nettó 500 millió forint értékhatárt elérő beruházás történik - ebbe nem tartozik bele az adott telek és építmény vételára - az adókötelezettség keletkezését, változását követő két adóévben – maximum egy alkalommal - az épület, épületrész hasznos alapterülete után:

0 Ft/m2/év

Az egy helyrajzi számon nyilvántartott adóköteles építményekről kell az adatbejelentést benyújtani. Abban az esetben, ha egy helyrajzi szám alatt több önálló adótárgy is található, ezekről az adatbejelentési nyomtatvány egyes betétlapjain, külön-külön kell számot adni.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, 

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,

Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény,

Az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet,

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az építményadóról szóló 60/2012. (XI.29.) önkormányzati rendelete.

465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól

Eger Település