Az ügyintézéshez személyes megjelenés szükséges
A Közszférában, jogszabályokban rögzített előmeneteli és illetményrendszer van, melynek lényege, hogy minél több időt tölt valaki a közszférában, annál magasabb az illetménye. A közszférán belül a kormánytisztviselők illetménye azonban az álláshelyhez tartozó besorolás szerinti sávtól is függ, amit a munkáltatói jogkör gyakorlója állapít meg.
A közszférában munkát vállaló személyek.
Közalkalmazotti kinevezés feltételei:
Köztisztviselői kinevezés feltételei:
Kormánytisztviselő kinevezésének feltételei:
A közalkalmazottak illetménye
A közalkalmazotti pályán való előrehaladás lehetőségét az előmeneteli és illetményrendszer biztosítja. Nagyon leegyszerűsítve úgy is fogalmazhatunk, hogy a bér a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel fokozatosan emelkedik.
A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak A-tól J-ig, az egyes fizetési osztályok pedig 14 fizetési fokozatot tartalmaznak.
A mindenkori éves költségvetési törvényben található az a táblázat, amelyből kiszámítható az illetmény. Minden fizetési osztály első fizetési fokozatához tartozik egy-egy konkrét szám (forintösszeg), a többi fizetési fokozathoz pedig egy-egy szorzószám. Az adott fizetési osztályhoz tartozó forintösszeget kell megszorozni a megfelelő fizetési fokozathoz tartozó szorzószámmal, így jön ki az illetmény összege.
A fizetési osztályok tagozódása a következő: A-tól E-ig a diplomával nem rendelkezők, F-től J-ig a diplomások kerülhetnek besorolásra. Néhány példa:
A közalkalmazottakat különböző pótlékok is megillethetik, például vezetői pótlék, címpótlék, nyelvpótlék stb.
A köztisztviselők illetménye
A köztisztviselőt iskolai végzettségének és a kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni.
A pályakezdő köztisztviselő fő szabály szerint gyakornoki besorolást kap.
A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő
besorolást kap.
A középiskolai végzettségű köztisztviselő
besorolást kap.
A köztisztviselőt a megfelelő időtartamú szolgálati jogviszony megszerzését követően akkor kell magasabb besorolási fokozatba besorolni, ha
A köztisztviselőnek fogalmazó besorolásához 1 éven belül, előadó besorolásához 2 éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tennie. A pályakezdőként kinevezett köztisztviselőnek a tanácsos besorolási fokozatba soroláshoz közigazgatási szakvizsgát kell tennie. Közigazgatási szakvizsga hiányában a kormánytisztviselő nem sorolható a tanácsos besorolási fokozatba.
Közigazgatási szakvizsgát az az I. besorolási osztályba sorolt köztisztviselő tehet, aki közigazgatási alapvizsgát tett vagy az alól mentesült és közigazgatási szervnél szerzett legalább 2 éves gyakorlattal rendelkezik. A vezető kormánytisztviselő közigazgatási szervnél szerzett gyakorlat nélkül is tehet közigazgatási szakvizsgát.
A kormánytisztviselő illetménye
A kormánytisztviselő illetménye alapilletményből, valamint illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll. A felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselőt az I., az érettségi végzettségű kormánytisztviselőt a II. osztályba kell besorolni (a továbbiakban: besorolási osztály). A besorolási osztály fizetési fokozatokból áll.
A hivatali szerv vezetője dönthet úgy, hogy a tisztviselő illetményét eltéríti.
A kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya alapján havonta a 2018. évi CXXV. törvény szerinti illetményre jogosult, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlója állapít meg az álláshelyhez tartozó besorolás szerinti sávon belül. Az illetményt 100 forintra kerekítve kell megállapítani.
Az álláshely besorolási kategóriái:
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
Aki
és javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult, az vagyonnyilatkozat tételére kötelezett. A vagyonnyilatkozat tételét kinevezéstől számított 30 napon belül kell teljesíteni.
Munkáltatói jogkörrel rendelkező állami szerv.
A munkavégzés helye szerinti közigazgatási kollégiummal működő törvényszék.
Munkalehetőségek a közszférában
A 87/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének megfelelő önéletrajz.
2011. évi CXCIX. törvényv a közszolgálati tisztviselőkről
1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
2018. évi CXXV. törvény a kormányzati igazgatásról
87/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet a közszolgálati személyügyi nyilvántartásra és statisztikai adatgyűjtésre, a közszolgálati alkalmazottak és a munkavállalók személyi irataira vonatkozó szabályokról, valamint a kormányzati igazgatási szervek álláshelyeinek nyilvántartásáról
NISZ ZRT.