Életpálya, juttatások a közszférában - Tájékoztatás

A közalkalmazottak illetménye

A közalkalmazotti pályán való előrehaladás lehetőségét az előmeneteli és illetményrendszer biztosítja. Nagyon leegyszerűsítve úgy is fogalmazhatunk, hogy a bér a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel fokozatosan emelkedik.

A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak A-tól J-ig, az egyes fizetési osztályok pedig 14 fizetési fokozatot tartalmaznak.

A mindenkori éves költségvetési törvényben található az a táblázat, amelyből kiszámítható az illetmény.  Minden fizetési osztály első fizetési fokozatához tartozik egy-egy konkrét szám (forintösszeg), a többi fizetési fokozathoz pedig egy-egy szorzószám. Az adott fizetési osztályhoz tartozó forintösszeget kell megszorozni a megfelelő fizetési fokozathoz tartozó szorzószámmal, így jön ki az illetmény összege.

A fizetési osztályok tagozódása a következő: A-tól E-ig a diplomával nem rendelkezők, F-től J-ig a diplomások kerülhetnek besorolásra. Néhány példa:

• az "A" fizetési osztályba soroláshoz elég az alapfokú végzettség, alapfokot nem igénylő szakképesítés megléte esetén még ez sem szükséges;
• a "B" fizetési osztályba az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör tartozik;
• a "C" fizetési osztályba többek között a középiskolai végzettséghez kötött munkakör tartozik;
• az "F" fizetési osztályba a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör tartozik;
• a "H" fizetési osztályba az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör, valamint a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és ehhez az oklevélhez kapcsolódó tudományos fokozat tartozik;
• a "J" fizetési osztályba tartoznak például az akadémiai doktori címmel rendelkezők. 

A közalkalmazottakat különböző pótlékok is megillethetik, például vezetői pótlék, címpótlék, nyelvpótlék stb.

 

A köztisztviselők illetménye

A köztisztviselőt iskolai végzettségének és a kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni. 

A pályakezdő köztisztviselő fő szabály szerint gyakornoki besorolást kap.

A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő

• 1 év gyakornoki besorolásban töltött idő után fogalmazó,
• 3 év szolgálati jogviszonyban töltött idő után tanácsos,
• 8 év szolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető-tanácsos,
• 25 év szolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető-főtanácsos

besorolást kap.

A középiskolai végzettségű köztisztviselő

• 2 év gyakornoki besorolásban töltött idő után előadó,
• 12 év szolgálati jogviszonyban töltött idő után főelőadó,
• 31 év szolgálati jogviszonyban töltött idő után főmunkatárs

besorolást kap. 

A köztisztviselőt a megfelelő időtartamú szolgálati jogviszony megszerzését követően akkor kell magasabb besorolási fokozatba besorolni, ha

• a feladatainak ellátására – a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt év kivételével – megfelelt fokozatú minősítést kap, és
• a következő besorolási fokozathoz jogszabályban előírt feltételeket, és
• az államigazgatási szerv által írásban meghatározott feltételeket teljesítette.

 

A köztisztviselőnek fogalmazó besorolásához 1 éven belül, előadó besorolásához 2 éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tennie. A pályakezdőként kinevezett köztisztviselőnek a tanácsos besorolási fokozatba soroláshoz közigazgatási szakvizsgát kell tennie. Közigazgatási szakvizsga hiányában a kormánytisztviselő nem sorolható a tanácsos besorolási fokozatba.

Közigazgatási szakvizsgát az az I. besorolási osztályba sorolt köztisztviselő tehet, aki közigazgatási alapvizsgát tett vagy az alól mentesült és közigazgatási szervnél szerzett legalább 2 éves gyakorlattal rendelkezik. A vezető kormánytisztviselő közigazgatási szervnél szerzett gyakorlat nélkül is tehet közigazgatási szakvizsgát.

 

A kormánytisztviselő illetménye

A kormánytisztviselő illetménye alapilletményből, valamint illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll. A felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselőt az I., az érettségi végzettségű kormánytisztviselőt a II. osztályba kell besorolni (a továbbiakban: besorolási osztály). A besorolási osztály fizetési fokozatokból áll.

A hivatali szerv vezetője dönthet úgy, hogy a tisztviselő illetményét eltéríti.

A kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya alapján havonta a 2018. évi CXXV. törvény szerinti illetményre jogosult, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlója állapít meg az álláshelyhez tartozó besorolás szerinti sávon belül. Az illetményt 100 forintra kerekítve kell megállapítani.

 

Az álláshely besorolási kategóriái:

• ügyintéző, ezen belül:
  • kormánytanácsos,
  • vezető-kormánytanácsos,
  • kormányfőtanácsos,
  • vezető-kormányfőtanácsos,
• szakmai vezető,
• szakmai felsővezető,
• biztosi jogviszonyban álló személy,
• tanácsadó,
• politikai felsővezető.