Hibás termék: fogyasztói jogok és vásárlói garancia, értékesítés utáni felelősség, a károsult fél jogorvoslati lehetőségei

Amennyiben a megvásárolt termék meghibásodik, a fogyasztók bizonyos szavatossági jogokkal élhetnek.

Kulcsszavak: hibás termék, szavatosság, jótállás, jegyzőkönyv, jótállási jegy, csere, javítás, kellékszavatosság, minőségi kifogás, elromlott

Meghibásodás esetén a fogyasztónak először a termék értékesítőjéhez szükséges fordulnia.

A vásárlástól számított 2 évig lehet szavatossági igénnyel élni a vásárlás helyén.

A fogyasztó a hibás teljesítés miatt két lépcsőben, összesen ötféle kellékszavatossági igényt érvényesíthet. Az első lépcsőben a fogyasztó a termék kijavítását vagy kicserélését kérheti, amelyek közül – főszabály szerint – ő választhat. A második lépcsőben foglalt kellékszavatossági igények az árleszállítás, a vállalkozás költségére a hiba fogyasztó általi kijavítása vagy mással történő kijavíttatása és az elállás.

A vásárlási blokk hiányában, ha a fogyasztó egyéb módon sem tudja igazolni a vásárlás megtörténtét, elutasítható a minőségi kifogás. Ha azonban rendelkezésre áll a vásárlási blokk, akkor ez a minőségi kifogás intézéséhez elegendő. A doboz, illetve csomagolás meglétét a kereskedő nem követelheti és ennek hiánya miatt nem utasíthatja el a reklamációt.

A vásárlástól számított 6 hónapig a kereskedőnek, ezt követően a fogyasztónak kell bizonyítania az állítását.

Jogszabály határozza meg azon termékek körét (ezek általában 10.000,- Ft feletti tartós fogyasztási cikkek), amelyekre kötelező jótállást biztosítani. Egy éves időtartamú kötelező jótállás van pl. a háztartási gépekre, elektronikai cikkekre, barkácseszközökre, bútorokra, sporteszközökre, hangszerekre, járművekre. Ezen felül a gyártó/kereskedő saját hatáskörben is dönthet úgy, hogy a termékére ad garanciát. Ennek feltételei viszont nem lehetnek kedvezőtlenebbek, mint a jogszabályban rögzített általános garanciális feltételek. 

A fogyasztó jótállási igényét elsősorban annál a kereskedőnél érvényesítheti, amelyiknél vásárolta a terméket, aki azonban gyakran lehetővé szokta tenni a jótállási jegyen feltüntetett szervizben történő igényérvényesítést is.

A jótállási jegy szabálytalan kiállítása, vagy a fogyasztó részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét. Tehát a fogyasztó akkor is kérheti a termék jótállás keretében történő kijavítását vagy kicserélését, ha egyáltalán nem kapott jótállási jegyet és akkor is, ha olyan jótállási jegyet kapott, ami nem felel meg teljes mértékben a jogszabályi előírásoknak.

A jogszabály szerint törekedni kell arra, hogy 15 napon belül megtörténjen a javítás. Ha jelentősen elhúzódik a javítás ideje, a vásárló kezdeményezheti a termék cseréjét a vásárlás helyén, csere lehetőség hiányában kérheti vissza a vételárat.

 

A szavatossági és jótállási jogok alapvető fogyasztói jogosultságok, amelyek korlátozása, csorbítása esetén a fogyasztóvédelmi hatósághoz az alábbi tárgykörökben lehet kérelemmel fordulni:

A fogyasztó a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles kifogását az eladóval közölni. Amennyiben a közléssel indokolatlanul késlekedik, az ebből eredő károk megtérítésére kötelezhető. A hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt fogyasztói kifogást azonban kellő időben közöltnek kell tekinteni.

A fogyasztóvédelmi hatóság abban az esetben indíthat eljárást, ha a jogsértés bekövetkezésétől számítva még nem telt el három év.

A hatósági eljárás ügyintézési határideje 60 nap.

A fogyasztóvédelmi hatósági eljárás lefolytatására irányuló kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

Az eljárás illetékmentes.

Megyei (vagy fővárosi) kormányhivatal fogyasztóvédelmi osztálya

Közvetlenül bírósági úton lehet jogorvoslattal élni a fogyasztóvédelmi hatóság döntése ellen.

A jogorvoslati lehetőségről a fogyasztóvédelmi hatóság döntése tájékoztat.

Ügyleírás készítése: 2020. július 1.

Jótállással kapcsolatos jogszabályváltozás 2021. január 1-én lép hatályba

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről

387/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet a fogyasztóvédelmi hatóság kijelöléséről

151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról

19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól

 

Hasznosnak találta az információt? Kérjük, hogy mondja el itt!

ITM