A magyarországi örökléssel kapcsolatos jogok és kötelezettségek (hagyatéki eljárás szabályai)

Az ember halálával hagyatéka – ideértve a tartozásokkal terhelt teljes vagyont – átszáll a végintézkedésben megjelölt vagy törvény szerinti örökösre.

Az ember halálával bekövetkező hagyaték átszállását Magyarországon a hagyatéki eljárás biztosítja.

Kulcsszavak: öröklés, örökös, közjegyző, hagyaték, hagyatéki eljárás, póthagyatéki eljárás, hagyatéki leltár, hagyatéki per, öröklési bizonyítvány, adó- és értékbizonyítvány

1. A hagyatéki eljárás szakaszai, az eljáró hatóság

 

A hagyatéki eljárás célja, hogy a meghalt személy vagyonában történő jogutódlást megállapítsa, azaz rögzítse, hogy ki, milyen jogcímen, pontosan mit, illetve milyen hányadban örököl. Az eljárás két szakaszra tagolódik:

  1. jegyzői eljárás
  2. közjegyzői eljárás

 

2. A hagyatéki eljárás egyes eljárási cselekményei, kapcsolódó jogintézmények

 

2.1. A hagyatéki eljárás megindulása

Az eljárás akkor indul, amikor a jegyző az örökhagyó haláláról értesül a halottvizsgálati bizonyítvány alapján vagy a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzés alapján, vagy olyan személynek a bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik.

 

Az eljárás megindulásához kapcsolódó dokumentumok

A hagyatéki eljárás tehát az érdekelt bejelentése alapján is megindulhat. Ezt a bejelentést a jegyzőnél kell megtenni. A bejelentésnek tartalmaznia kell:

 

A bejelentéshez csatolni kell:

 

2.2. A hagyaték leltározása

Az eljárás első szakaszának célja, hogy tisztázza a hagyatéki ügy személyi és tárgyi körülményeit (pl. az örökhagyó által hátrahagyott vagyontárgyakat; az öröklésben érdekelt személyek körét; maradt-e az örökhagyó után végintézkedés). Mindezt a hagyatéki leltárban rögzítik, amelyet elkészülte után meg kell küldeni az illetékes közjegyzőnek.

Leltározni kell többek között az ingatlant, a társasági részesedést, a lajstromozott vagyontárgyat (gépjármű, légi, vízi jármű), és a 300 000 forint forgalmi értéket meghaladó ingó vagyontárgyat. Az öröklésben érdekelt kérelmére a leltárban egyéb vagyontárgyak is feltüntethetők.

A hagyatékba tartozó ingatlan tekintetében az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyző adó- és értékbizonyítványt állít ki, amely tartalmazza

 

Az adó- és értékbizonyítvány kiállítása miatt az ingatlan forgalmi értékének meghatározása érdekében szemle tartható.

A leltárba felvett ingatlan értékét az adó- és értékbizonyítványban foglaltakkal egyezően kell feltüntetni a leltárban.

 

2.3. Biztosítási intézkedés

A hagyatéki eljárás során biztosítási intézkedés rendelhető el az örökség tárgyát képező, leltárba vett vagyon megőrzése érdekében. Elrendelésére a jegyző vagy közjegyző által kerül sor akkor, ha az eljárást lefolytató észleli, hogy az eljárás befejezéséig – az örökség átadásáig – a vagyon megőrzése nem biztosított, és ez veszélyezteti a hagyaték tényleges átadását (pl. mert a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyakat elidegenítik, elrejtik, megrongálják, megterhelik, vagy a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyak természetes romlás folytán értéküket vesztik). A biztosítási intézkedés bizonyos esetekben hivatalból is elrendelhető (pl.: ha az öröklésben érdekelt méhmagzat, kiskorú, ismeretlen helyen tartózkodik stb.).

A biztosítási intézkedés elrendelésének feltétele, hogy az öröklésben érdekelt a hagyaték átadásának veszélyeztetettségét valószínűsítse és megelőlegezze a biztosítási intézkedéssel várhatóan felmerülő költséget.

 

2.4. Egyezségek

A jegyző eljárása során, az eljárás leltározási szakaszában, az örökösként érdekelteknek lehetőségük van egymással, valamint a hagyatéki hitelezőkkel egyezségi tárgyalásokat folytatni, ennek érdekében közvetítői eljárást vehetnek igénybe.

Ha a felek között megállapodás jön létre, az erről készült írásbeli nyilatkozatukat (egyezségi tervezet), az annak jóváhagyására irányuló közös kérelmükkel együtt a jegyző a közjegyzőhöz továbbítja. Egyezségkötésre később, a közjegyző előtti eljárásban van lehetőség. Az egyezséget a közjegyző akkor hagyja jóvá, ha megfelel a jogszabályi előírásoknak. Ebben az esetben a hagyaték átadásról szóló végzésében a közjegyző ehhez kötve van, a hagyatékot a megállapodás alapján adja át.

 

Egyezségkötésre a közjegyző előtti eljárásban akkor is lehetőség van, ha az örökösök között korábban a jegyző előtt egyezségi tervezet nem jött létre.

 

2.5. Az özvegyi jog megváltása:

A hagyatéki tárgyalás során előterjeszthető az özvegyi jog megváltása iránti igény. A hagyatéki eljárásban az özvegyi jog megváltására kizárólag az abban érintettek által kötött és a jogszabályoknak megfelelő (azaz a közjegyző által jóváhagyható) egyezséggel van mód. Vita esetén az érintettek számára bírósági út vehető igénybe.

 

2.6. Végintézkedés beszerzése

Ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy az örökhagyó írásbeli végintézkedést tett, a közjegyző felhívja a végintézkedés átadására azt a személyt, akinek a végintézkedés a birtokában van.

Akit a közjegyző a végintézkedés átadására felhív, köteles az örökhagyó írásbeli végintézkedését vagy az arra vonatkozó adatokat a közjegyzőnek haladéktalanul átadni vagy megküldeni.

A végintézkedést ilyen esetben tértivevényes küldeményként kell postára adni, illetve az belföldön bármely jegyzőnek vagy közjegyzőnek, külföldön pedig a hivatásos magyar konzuli tisztviselőnek is átadható.

 

2.7. A hagyatéki átadása

A hagyatéki eljárás eredményeképpen a közjegyző egy formális határozatot – ún. hagyatékátadó végzést – hoz meg. Ebben a végzésben a közjegyző jogi értelemben átadja az egyes hagyatéki vagyontárgyakat az arra jogosultaknak.

 

2.7.1. A hagyaték átadása tárgyalás nélkül

A hagyaték tárgyalás nélküli átadására akkor kerül sor, ha nem várható a tárgyaláson olyan nyilatkozat megtétele, amely hatással lehet az ügy eldöntésére. Az így átadott hagyaték esetében bizonyos esetekben lehetőség van tárgyalás tartásának kérésére.

A közjegyző a hagyatékot tárgyalás nélkül adja át,

Ha a hagyatéki leltár mellékleteként szerepel egyezségi tervezet, és az a jogszabályoknak megfelel, a közjegyző dönt az egyezség jóváhagyásáról és a hagyatékot tárgyalás nélkül adja át, feltéve hogy

                                                                                                       

2.7.2. A hagyaték átadása tárgyalás megtartásával

A hagyatéki tárgyalás az öröklésben érdekeltek nyilatkozatai beszerzésére, és számukra a végintézkedés tartalmának, illetve a többi érdekelt nyilatkozatának megismerésére szolgáló eljárási cselekmény.

A közjegyző a tárgyalást a hivatalos helyiségébe tűzi ki és arra megidézi az érdekelteket. Ha a szabályszerűen megidézett érdekelt nem jelenik meg a tárgyaláson, az a hagyatéki tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza.

 

3. Póthagyatéki eljárás

Ha a hagyatéki eljárás befejezése után kerül elő a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy, póthagyatéki eljárást lehet indítani. A póthagyatéki eljárásra a hagyatéki eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

 

4. Öröklési bizonyítvány kiállítása

Az öröklési bizonyítvány kiállítása olyan helyzetek kezelésére szolgál, amikor nincs helye hagyatéki eljárás lefolytatásának, az örökösnek mégis szüksége van örökösi minőségének tanúsítására. Kérelmére ilyenkor öröklési bizonyítványt állít ki a közjegyző, amely csak az öröklés rendjét – tehát azt, hogy ki, milyen jogcímen és arányban örökös – tartalmazza. Ha a közjegyző szükségesnek tartja, meghallgatja az érdekelteket.

Ha az öröklési bizonyítvány kiállítása után hagyaték átadására kerül sor, az öröklési bizonyítvány hatályát veszti.

 

5. Európai öröklési bizonyítvány kiállítása

A 650/2012/EU rendelettel bevezetett Európai Öröklési Bizonyítvány egy, uniós tagállam meghatározott hatósága által kibocsátott olyan okirat, amely segítségével az öröklésben érdekelt személyek a másik tagállamban lévő öröklési eljárásban jogállásukat bizonyítani, jogaikat pedig érvényesíteni tudják. Magyarországon a bizonyítvány kiállítását az örökösök (a hagyományosok, a végrendeleti végrehajtók, illetve a hagyatéki gondnokok) a közjegyzőnél kérelmezhetik az Európai Öröklési Rendelet által rendszeresített formanyomtatvány segítségével, a hagyatéki eljárás befejezését követően.

A hagyatéki eljárással kapcsolatos fontosabb határidők:

 

Az eljárás időszerűségére tekintettel – az örökhagyó vagyonával kapcsolatban fennálló függő helyzetek mielőbbi tisztázása érdekében – az eljárásban szünetelésnek nincs helye.

Az eljárás megindításához benyújtandó dokumentumok listája az eljárás részletes ismertetésnél szerepel „A hagyatéki eljárás megindulása” című fejezetben.

A hagyatéki eljárás költsége

A hagyatéki eljárás költsége a következő költségekből tevődhet össze:

 

A felsoroltak közül a közjegyzőt megillető díj, illetve költségtérítés az, ami minden esetben az eljárás költségét képezi az alábbiak szerint:

 

A közjegyzőt megillető munkadíj és költségtérítés:

Ha például az ingatlan értéke 9 000 000 Ft, akkor a közjegyzői munkadíj a fentiek alapján 40 600 Ft [vagyis az általános szabályok szerint számított munkadíj (81 200 Ft) fele].

 

A költségek megelőlegezése

A hagyatéki eljárás költségét – a közjegyzői munkadíj kivételével – a hagyatéki eljárásban meg kell előlegezni. A megelőlegezett összeg hagyatéki tehernek minősül.

1. A közjegyző

Az illetékes közjegyző

Az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek a székhelyén az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye vagy utolsó belföldi tartózkodási helye volt; ezek hiányában, akinek a székhelyén az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye található, ezek hiányában a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerinti, vagy bármelyik hiánya esetén a Magyar Országos Közjegyzői Kamara – az öröklésben érdekelt hozzá benyújtott kérelme alapján történő – kijelölése szerinti közjegyző az illetékes.

 

2. A jegyző

Az illetékes jegyző

A hagyatéki eljárásban a jegyző illetékességére a közjegyző illetékességére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kizárására az általános közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ha a vagyon fekvése szerint több jegyző illetékes, az eljárás bármelyik előtt megindítható; az lesz illetékes, akinél az eljárást előbb indították meg.

 

3. A törvényszék

Az illetékes törvényszék

A közjegyző végzése elleni fellebbezés elbírálására a közjegyző székhelye szerinti törvényszék illetékes.

1. Jogorvoslat a jegyző eljárásával kapcsolatban

A hagyaték leltározása során – a nem a közjegyző által – hozott végzésekkel szemben a fellebbezést a jegyzőnél kell előterjeszteni.

A végzést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően a jegyző is megváltoztathatja, de ha a fellebbezésnek 3 napon belül nem ad helyt, azt haladéktalanul megküldi a közjegyzőnek. Ha a közjegyző nem ad helyt a fellebbezésben foglaltaknak, azt 3 napon belül felterjeszti a bírósághoz.

 

2. Fellebbezés a közjegyző végzése ellen

Az öröklésben érdekelt és az, akire nézve a végzés rendelkezést tartalmaz, a törvényben meghatározottak szerint fellebbezéssel élhet.

A fellebbezési jogról előzetesen lemondani nem lehet.

A közjegyző végzése elleni fellebbezést a végzést hozó közjegyzőnél kell előterjeszteni és a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszékhez kell címezni.

A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított 15 nap.

A törvényszék a következő határozatokat hozhatja:

Fellebbezés hiányában a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedik. A jogerőre emelkedett hagyatékátadó végzés közhitelesen igazolja az abban feltüntetett örökösnek e minőségét. A közjegyző hivatalból intézkedik a jogerős hagyatékátadó végzésnek az ingatlan-nyilvántartást (vagy más nyilvántartást) vezető hatósághoz történő megküldéséről.

 

3. Hagyatéki per

Amennyiben az érdekeltek között jogvita keletkezik, a közjegyző azt a hagyatéki eljárásban nem bírálhatja el; a jogvita eldöntése kizárólag peres eljárásban, bírósági úton lehetséges (hagyatéki per).

A pert azzal szemben kell megindítani, akinek a hagyatékból való részesülése az öröklési jogi vita tárgya.

 

4. A hagyatéki eljárás megismétlése

A hagyatéki eljárás megismétlésére kérelemre van lehetőség, amelynek előfeltételeit a közjegyző hivatalból megvizsgálja.

A kérelemben meg kell jelölni

A kérelmet az érdemi végzést hozó közjegyzőnél kell jegyzőkönyvbe mondani vagy írásban benyújtani a végzés, vagy az öröklési bizonyítvány jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül.

A hagyatéki eljárással kapcsolatos részletes információk megtalálhatók itt.

Az örökléshez és a hagyatéki eljáráshoz kapcsolódó további információkat az alábbi oldalak tartalmaznak:

https://e-justice.europa.eu/content_general_information-166-hu-hu.do?member=1

https://e-justice.europa.eu/content_adapting_rights_in_rem-486-hu-hu.do?member=1

https://e-justice.europa.eu/content_restrictions_on_successions__special_rules-487-hu-hu.do?member=1

https://www.mokk.hu/ugyfeleknek/hagyateki-eljaras.php

https://mokk.hu/ugyfeleknek/european_succession_regulation.php

https://konzuliszolgalat.kormany.hu/tajekoztato-a-kulfoldi-felhasznalasra-szant-okiratok-felulhitelesitesenek-rendjerol

http://kormanyablak.hu/hu/feladatkorok/12/JEGYZ01001

https://mokk.hu/ugyfeleknek/tajekoztato-az-elektronikus-ugyintezesrol.php

 

 

Az ügyleírás készítésének időpontja: 2020. 05. 27.

 

Hasznosnak találta az információt? Kérjük, hogy mondja el itt!

2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról

1991. évi XLI. törvény a közjegyzőkről 111. §

2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról

2013. évi V. törvény a polgári törvénykönyvről Hetedik könyv, 8:1. § (1) bekezdés 1-2. pont

2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról 118. §

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 16. (1) i) pont, 69. § (4) bekezdés, 78. §

22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet a közjegyzői díjszabásról 26. §, 10. §, 13. § (1) bekezdés

29/2010. (XII. 31.) KIM rendelet a hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről 19-21. §

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2012. július 4-i 650/2012/EU RENDELETE az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről

CIKFO