Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok - Tájékoztatás

A tájékoztató a biztonságos munkavégzéshez szükséges alapvető munkavédelmi ismereteket foglalja össze a munkáltató és a munkavállaló részére.

Kulcsszavak: munkavédelem, munkabiztonság, munkaegészségügy, munkabaleset, foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, kockázat, veszélyforrás, munkahely, egyéni védőeszköz

A munkahelyi biztonságra és munkahelyi egészségre vonatkozó alapvető szabályokat a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, a részletes szabályokat miniszteri rendeletek és más külön jogszabályok, szabályzatok, valamint szabványok tartalmazzák. Ezek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet a munkahely tervezése, kivitelezése, használatba vétele, üzemeltetése, valamint a munkaeszköz gyártása, üzemeltetése stb.

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért a munkáltató a felelős.

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat.

 

A munkáltató főbb kötelezettségei

 

A munkavállaló főbb kötelezettségei

 

A munkavállaló jogai

 

A munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések bejelentése

A sérült, illetve a balesetet észlelő személy köteles a balesetet haladéktalanul jelenteni a munkát közvetlenül irányító személynek. Ha a sérült neki felróható okból nem jelenti haladéktalanul a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek, a baleset munkáltatói kivizsgálása során a sérült személynek kell bizonyítania, hogy a baleset a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben történt.

A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet (halálos baleset esetén a hozzátartozót) értesítenie kell.

A munkáltató köteles a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul kivizsgálni, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben rögzíteni. A munkáltatónak azt a munkabalesetet, amely esetében a munkavállaló több mint 3 munkanapon át nem volt munkaképes, ki kell vizsgálnia, nyilvántartásba kell vennie és be kell jelentenie a baleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóság részére.

A munkabaleset kivizsgálása munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül, azaz a munkáltatónak a baleset körülményeinek tisztázásához és a hasonló balesetek megelőzése érdekében történő intézkedések meghozatalához munkavédelmi szakembert kell igénybe vennie. A munkabaleset kivizsgálásának megkezdéséről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító orvost tájékoztatni kell.

A munkáltató köteles a súlyos munkabalesetet azonnal bejelenteni a baleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak. Súlyos munkabaleset esetén a munkavédelmi szakemberen kívül a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának is részt kell vennie a kivizsgálásban.

A foglalkozási megbetegedést és a fokozott expozíciós esetet* be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és nyilvántartásba kell venni. E feladatok teljesítése foglalkozási megbetegedés esetén a foglalkozási megbetegedés gyanúját megállapító orvos, fokozott expozíció esetén a munkáltató feladata (munkaegészségügyi és munkabiztonsági szaktevékenység). Fokozott expozíció esetén a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának részt kell venni a kivizsgálásban. A fokozott expozíciós eset kivizsgálásának eredményét vizsgálati lapon kell rögzíteni.

 *fokozott expozíció: bizonyos vegyi anyagok határértékeket meghaladó koncentrációja az emberi szervezetben, illetve meghatározott mértékű halláscsökkenés, amely a foglalkozási megbetegedés lehetőségét vetíti előre 

A munkavállaló a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat – a jogszabályban meghatározott bejelentőlap kitöltése útján –, amennyiben:

 

Panasz és közérdekű bejelentés

Munkahelyi egészséget és biztonságot érintő bejelentést bárki tehet szóban, írásban (postai úton vagy e-mailben) vagy személyesen, akár névtelenül is a munkavégzés helye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatalnál, mint munkavédelmi hatóságnál. Külön online felület nem áll rendelkezésre a bejelentés megtételéhez.

A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvény alapján a bejelentést – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az eljárásra jogosult szervhez történő beérkezésétől számított 30 napon belül kell elbírálni.

A bejelentés benyújtóját az eljáró hatóság a vizsgálat befejezésekor tájékoztatja a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről, az indokok megjelölésével.

Munkavédelmi szabálytalanságok megléte esetén a munkavédelmi hatóság jogszabályban meghatározott intézkedéseket (pl. munkavégzéstől eltiltás; tevékenység, használat, működés felfüggesztése) és szankciókat alkalmaz a munkáltatóval, illetve a munkavállalóval szemben.

Amennyiben a munkáltató a munkavédelmi követelmények teljesítését elmulasztja, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti, vele szemben munkavédelmi bírságot kell kiszabni 50 000 Ft-tól 10 000 000 Ft-ig terjedő összegben.

A munkavállalóval szemben 500 000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírság szabható ki, amennyiben a munkavédelmi törvényben meghatározott jogszabálysértéseket követ el a szervezett munkavégzés során.

A munkavédelmi hatósági ellenőrzés határideje 30 nap.

A munkavédelmi hatósági ellenőrzés határideje 45 nap az alábbi esetekben:

A munkavédelmi hatóság hivatalbóli eljárásának ügyintézési határideje 60 nap.

Munkavédelmi nyomtatványok elektronikus bejelentéshez

Munkabaleseti jegyzőkönyv (munkáltató feladata)

Bejelentés foglalkozási megbetegedés gyanújáról (észlelő orvos feladata)

Fokozott expozíciós eset kivizsgálásának dokumentumai (munkáltató feladata)

Az illetékességi területén, munkavédelmi hatósági hatáskörében eljáró fővárosi/megyei kormányhivatal.

A bányászattal kapcsolatos munkabiztonsági feladatokat a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat látja el.

Amennyiben a kormányhivatal érdemi döntésével nem ért egyet, akkor ön jogorvoslattal élhet. A jogorvoslatért közigazgatási per keretében folyamodhat. A keresetlevelet a vitatott döntés közlésétől számított 30 napon belül kell benyújtania annál a kormányhivatalnál, amely a döntést meghozta.

A munkavédelmi feladatkörében eljáró kormányhivatal által lefolytatott hatósági ügyben felügyeleti szervként a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (innovációs és technológiai miniszter) jár el.

A kockázatértékeléssel kapcsolatos tudnivalók

A kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de – ha más jogszabály nem tartalmaz szigorúbb előírást – legalább 3 évente köteles elvégezni a munkáltató. Előzetes kockázatértékelés szükséges az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés több, nevesített követelményének meghatározásához is, például az egyéni védőeszközök kiválasztásához, a veszélyes anyagokkal/keverékekkel végzendő tevékenység módszereinek és a szükséges intézkedések meghozatalához.

A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül, azaz abban munkavédelmi szakembernek és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatónak közre kell működniük.

A kockázatértékelési dokumentumnak nincs előírt formája, azonban tartalmilag legalább az alábbiakat kell rögzíteni:

A dokumentumot a munkáltatónak legalább 5 évig meg kell őriznie.

Munkavédelmi és munkaegészségügyi szakember foglalkoztatása vagy megbízása

A munkáltató az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében, a végzett tevékenység veszélyességéhez és a munkavállalói létszámhoz igazodóan, legalább a jogszabályban megjelölt időtartamra és szakképesítési feltételekkel köteles munkavállalót kijelölni vagy foglalkoztatni.

A munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülő feladatok ellátásához munkavédelmi szakképesítés, a munkaegészségügyi szaktevékenységekhez munkaegészségügyi szakképesítés szükséges, de az előírt alkalmassági feltételekkel rendelkező munkavállaló hiányában polgári jogi szerződés alapján külső szolgáltatás is igénybe vehető.

Valamennyi munkavállalóra kiterjedően biztosítani kell a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosítása történhet a munkáltató által működtetett vagy a munkáltatóval kötött szerződés alapján külső szolgáltató útján is.

Ágazatokra vonatkozó speciális munkavédelmi ismeretek

Az egyes ágazatokra vonatkozó magyar nyelvű munkavédelmi ismereteket tartalmazó kiadványok az alábbi linken találhatók meg.

Fiatalkorú munkavállalókra vonatkozó munkajogi és munkavédelmi szabályok

A munka törvénykönyve, valamint a munkavédelemmel kapcsolatos jogszabályok tartalmaznak előírásokat a fiatal munkavállalókra nézve.

A munkajogi szabályozás szempontjából fiatal munkavállaló az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be. A munka törvénykönyve részletesen szabályozza a fiatalkorúakat érintő előírásokat, az általános szabályokhoz képest szigorúbb foglalkoztatási feltétek érvényesülnek, például a munkaidő, a pihenőidő és a szabadság vonatkozásában.

A munka törvénykönyvének a fiatal munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha a 18. életévét be nem töltött fiatal munkavállalót nem munkaviszony, hanem más munkavégzésre irányuló egyéb polgári jogviszony keretében (pl.. megbízási, vállalkozási szerződés) foglalkoztatják.

A munkajogi szabályozás szempontjából fiatalkorú munkavállaló az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be. A munka törvénykönyve részletesen szabályozza a fiatalkorúakat érintő előírásokat, például a munkaidő, a pihenőidő és a szabadság vonatkozásában.

Munkaviszony létesítésének feltételei: munkaviszonyt munkavállalóként csak az létesíthet, aki betöltötte a tizenhatodik életévét. Az iskolai szünet alatt munkaviszonyt létesíthet a tizenötödik életévét betöltött tanuló is, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. A gyámhatósághoz a foglalkoztatást megelőző legalább 15 nappal történő előzetes bejelentés alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható.

Munkaszerződés érvényességéhez szükséges többletkövetelmény: a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a fiatal munkavállaló olyan jognyilatkozatának érvényességéhez, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányul. Eszerint tizenhatodik életévét betöltött fiatal munkavállaló ugyan korlátozás nélkül létesíthet munkaviszonyt, a megkötött munkaszerződés azonban csak akkor érvényes, ha ahhoz a törvényes képviselő hozzájárult (pl. munkaszerződésre rávezetett hozzájáruló nyilatkozat formájában). Ha a fiatal munkavállaló még a tizennegyedik életévét sem töltötte be (cselekvőképtelen), úgy nem köthet maga munkaszerződést, hanem helyette a törvényes képviselő jogosult munkaszerződést kötni (kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység).

A fiatal munkavállaló éjszakai munkát nem végezhet, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el részére. Éjszakainak minősül a 22.00 és 06.00 óra közötti időben végzett munka. Rendkívüli munkaidőnek minősül a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felüli munkaidő, továbbá az ügyelet tartama.

A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet. Ha a fiatal egyszerre több munkáltatónál is végez munkát, a napi 8 órás korlát szempontjából valamennyi munkaidőt össze kell adni!

A fiatal munkavállaló részére legfeljebb egy heti munkaidőkeret rendelhető el. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkavállalók egy-egy napra eső, teljesített munkaideje eltérhet egymástól, esetleg nem mindennap van beosztva munkavégzésre (egyenlőtlen munkaidő beosztás). Ilyenkor a munkavégzés teljes időtartamát a munkaidőkeret végén kell összeszámolni, és meg kell megegyeznie a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidővel, figyelemmel arra, hogy fiatal munkavállaló esetében nem lehet rendkívüli munkaidő. A heti munkaidőkeret végén pl. napi 4 órás részmunkaidő esetén az általános munkarend szerinti 5 munkanapos munkahéten 5x4 óra (mindösszesen 20 óra) rendes munkaidő osztható be egyenlőtlenül az adott héten: a fiatal munkavállaló az adott héten hétfőn és kedden 8 órát dolgozik, és szerdán 4 órát, csütörtök-pénteken nincs beosztva, és értelemszerűen a hétvége is pihenőidő.

Négy és fél órát meghaladó munkavégzés esetén legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani a fiatal munkavállaló részére. A két munkanap között pedig legalább 12 óra pihenőidőt kell biztosítani.

Munkaidőkeret (egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén) a fiatal munkavállaló pihenőnapjai nem oszthatók be egyenlőtlenül, tehát minden héten két pihenőnapot kell biztosítani számára. Továbbá a munkáltató a heti pihenőnapok helyett pihenőidőt is biztosíthat (erre akkor kerül sor, ha a pihenőidő nem esik egybe a naptári nappal), annak tartama nem lehet kevesebb 48 óránál. A heti pihenőidő sem osztható be egyenlőtlenül.

A fiatalkorú munkavállaló védelméért a munkáltató felelős. A fiatalkorút foglalkoztató munkáltatónak biztosítani kell számukra a szükséges képzést, felügyeletet, biztonsági intézkedéseket.

Tilos önállóan munkahelyi feladatokat végrehajtaniuk mindaddig, amíg munkavédelmi oktatásban nem részesülnek. Az oktatás során meg kell ismerniük az adott munkahely jellemző veszélyeit, illetve a vészhelyzetekhez kapcsolódó tennivalókat.

Az egészségkárosodás kockázatával járó munkakörülmények között a tanuló foglalkoztatása nem haladhatja meg a szakma elsajátításához elegendő időtartamot. Fiatalkorú személyt csak egyéni védőeszközök alkalmazása esetén és csak a gyakorlati képzéshez szükséges időben és mértékben lehet rákkeltő anyagnak való kitettség esetén foglalkoztatni.

A munkavédelmi törvény és a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: Rendelet) értelmében a fiatalkorúak a munkavállalók sérülékeny csoportjába tartoznak, akikre nézve különös szabályokat tartalmaz a rendelet, valamint felsorolja a sérülékeny csoportok egészségét potenciálisan károsító, tiltást igénylő megterheléseket.

A munkáltató a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjében köteles megjelölni azokat a munkaköröket, amelyekben fiatalkorúak nem foglalkoztathatók.

Fiatalkorút tilos olyan munkakörben foglalkoztatni, amely:

A Rendelet sorolja fel azokat a munkakörülményeket is, amelyek fennállása esetén a fiatalkorúak foglalkoztatásához a munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat keretében elvégzett kockázatbecslés szükséges. A kockázatbecslés a foglalkoztatás feltételeinek, és a preventív (megelőző) intézkedések meghatározásának érdekében szükséges.

A munkáltató a munka megkezdése előtt, valamint rendszeresen a munkaviszony fennállása alatt is köteles gondoskodni a fiatalkorú munkavállalók orvosi alkalmasságának vizsgálatáról.

A Rendelet a fiatalkorú munkavállalók tekintetében meghatározza azt is, hogy milyen gyakorisággal kell az időszakos munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatát elvégezni. A 18. életévet be nem töltött munkavállalónál évente kötelező elvégezni a munkaköri alkalmasság újbóli véleményezése céljából az időszakos vizsgálatokat. A fiatalkorúak foglalkoztatásának megítélése esetén speciális alkalmassági vizsgálatra is sor kerülhet.

A kis- és középvállalkozásokra vonatkozó munkavédelmi szabályok

A munkavédelmi szabályok minden szervezett munkavégzésre kiterjednek, függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik, illetve, hogy milyen a vállalkozás mérete. A munkavédelem alapvető és részletes szabályai ugyanúgy vonatkoznak a kis- és középvállalkozásokra, mint például egy nagyvállalatra.

A munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásával/megbízásával összefüggésben a jogszabály megengedi

számára, hogy külön szakember kijelölése (foglalkoztatása) helyett kijelölt munkavállalójával vagy természetes személy munkaadóként maga lássa el az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatait, amennyiben a kijelölt személy vagy ő maga rendelkezik az azok ellátásához a munkáltató tényleges szakmai tevékenységére tekintettel szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal.

Valamennyi esetben (kijelölés, foglalkoztatás vagy a munkavédelmi feladatok személyes ellátása) a munkáltató kötelessége, hogy a munkabiztonsági szaktevékenység elvégzésére munkavédelmi szakképesítésű személyt vegyen igénybe. Ez a személy lehet a kijelölt (foglalkoztatott) szakember vagy – a szakképzettségi feltétel fennállása esetén – a természetes személy munkáltató is.

Amennyiben a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás vagy természetes személy munkáltató munkavédelmi normát sért meg, és ezért a hatóság munkavédelmi bírságot szab ki, akkor a munkavédelmi bírság mértéke 0,8-szorosára csökken.

Tájékoztatás, tanácsadás

A munkavédelmi hatóság tájékoztatással és tanácsadással segíti a munkáltatókat és munkavállalókat, a munkavédelmi képviselőket, érdekképviseleteket.

A munkavédelmi tanácsadás során kizárólag a munkahelyi biztonsággal és egészséggel kapcsolatos kérdésekben adható információ. A munkavédelemmel kapcsolatos kérdéseket fel lehet tenni ügyfélfogadási időben személyesen, telefonon, levélben, email-ben.

A munkavédelmi tanácsadást a területileg illetékes munkavédelmi hatóságként eljáró főváros/megyei kormányhivatal, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium Munkavédelmi Főosztálya látja el.

Ez a tájékoztató 2021. január 18-án, a hatályos jogszabályoknak megfelelően készült, további információkért kérjük, keresse fel a munkavédelmi és a munkaügyi hatóság szakmai irányító szervezetének www.ommf.gov.hu címen elérhető honlapját.

Visszajelzés

Hasznosnak találta az oldalon található információkat? Kérjük, hogy mondja el itt!

A munkavédelmet érintő joganyagok listája témakörönkénti bontásban megtekinthető a hatóság honlapján.

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

2013. évi CLXV. törvény a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről

2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról

33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről

65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről

10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről

ITM MVFO