Munkabérre vonatkozó szabályok - Tájékoztatás

Az ügyintézéshez személyes megjelenés szükséges 

Munkaviszony keretében a munkavállaló részére a munkájáért a munkáltató által fizetett összeget munkabérnek nevezzük. A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával. Munkabérnek minősül a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás.

Kulcsszavak: munkaszerződés, munka, állás, munkavállaló, munkáltató, foglalkoztató, szerződés, fizetés, bér, munkaviszony, foglalkozás, munkabér, ellenszolgáltatás, minimálbér, garantált bérminimum, pótlék

Munkáltató köteles a munkavállaló részére teljesíteni.

A munkabért – külföldön történő munkavégzés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – forintban kell megállapítani és kifizetni.

A munkavállaló részére járó munkabért – eltérő megállapodás hiányában – utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni. A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni.  A tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja.

A munkabért a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig ki kell fizetni.

 

A munkabért készpénzben vagy a munkavállaló által meghatározott fizetési számlára utalással kell kifizetni.

A munkabért a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig ki kell fizetni.

A munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy a Munka törvénykönyvéből (a továbbiakban: Mt.) származó, a szakszervezet, az üzemi tanács az e törvényből vagy kollektív szerződésből, vagy üzemi megállapodásból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti.

A munkaügyi bírósági ügyekben 2020. április 1. napjától első fokon az illetékes törvényszékek, másodfokon az ítélőtáblák, míg a felülvizsgálati eljárásban a Kúria jár el.

Alapbér

Az Mt. szerint legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni alapbérként.

Az alapbért időbérben kell megállapítani.

A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti 1 órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával.

 

Teljesítménybér

Teljesítménybér az a munkabér, amely a munkavállalót a kizárólag számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg. A munkabért kizárólag teljesítménybér formájában meghatározni csak a munkaszerződésbe foglalt megállapodás esetén lehet. Ez megfelelően irányadó az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított díjazás esetén is, ha az időbér nem éri el az alapbér összegét.

Teljesítménybér alkalmazása esetén a munkáltató teljesítménykövetelményt állapít meg, amelyet olyan előzetes – objektív mérésen és számításon alapuló – eljárás alapján köteles meghatározni, amely kiterjed a követelmény rendes munkaidőben történő 100%-os teljesíthetőségének vizsgálatára.

A teljesítménykövetelmény megállapítása vagy az azonos teljesítménykövetelmény hatálya alá tartozó munkavállalói csoportok meghatározása során tekintettel kell lenni a munkáltató működési körébe tartozó feltételekre, így különösen a munkavégzésre, a munkaszervezésre és a technológiára.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménybér-tényezőt úgy kell megállapítani, hogy a teljesítménykövetelmény 100%-os teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum mértékét elérje.

A kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetén legalább az alapbér felét elérő garantált bér megállapítása is kötelező.

 

Bérpótlék

A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló 1 órára járó alapbére.

 

Milyen pótlékokat nevesít az Mt.?

 

Az Mt. megengedi a bérpótlék fizetésének mellőzését, ha a munkavállaló alapbérét azokra a körülményekre tekintettel állapították meg, amelyekre figyelemmel egyébként bérpótlékra lenne jogosult. Így tehát, ha a munkavállaló alapbérében elismerésre kerülnek a kivételes körülmények, a bérpótlék nem jár

A felek már a munkaszerződés megkötésekor megállapodhatnak úgynevezett átalány megállapításában, ez azt jelenti, hogy a bérpótlékot nem alkalmanként szükséges elszámolni, ezzel is csökkentve a munkabérszámfejtéshez kapcsolódó adminisztrációs terheket.

 

A munkavállalót távolléti díj illeti meg az alábbi esetekben:

A betegszabadság tartamára a távolléti díj 70%-a jár.

A munkavállalót a fenti esetekben díjazáson felül bérpótlék is megilleti, ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult.

 

Minimálbér

A kötelező legkisebb munkabér, azaz a minimálbér a kötelezően fizetendő legkisebb munkabér.

 

Milyen esetben fordulhatunk a bírósághoz munkaügyben, és pontosan melyikhez?

Tipikusan a munkabérrel kapcsolatos, a munkavégzéshez kapcsolódó egyéb juttatásokkal kapcsolatos, a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos perek (például: felmondás jogellenességének jogkövetkezménye iránti perek), a munkáltatóval vagy a munkavállalóval szembeni kártérítési perek vagy a kollektív szerződéssel, üzemi megállapodással kapcsolatos perek esetén.

 

Az általános szabályok mellett a munkaügyi pert a munkavállaló megindíthatja azon törvényszék előtt is, amelynek illetékességi területén:

A munkáltató felperes a pert kizárólag a munkavállaló (alperes) belföldi lakóhelye, ennek hiányában a belföldi tartózkodási helye szerinti bíróság előtt indíthatja meg. Munkaügyi perben nincs helye illetékességi kikötésnek.

 

Mikor lehet levonni munkabérből tartozást?

A munkavérből levonni csak jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján lehet. A munkáltató a munkabérből való levonással kapcsolatos szabályok betartásáért kártérítési felelősséggel tartozik. Elsősorban a munkabért terhelő közterheket (pl. személyi jövedelemadót) lehet levonni. Végrehajtható határozatnak a levonás szempontjából a bírósági vagy más hatósági határozat minősül és végrehajtható határozat a munkavállaló által meg nem támadott munkáltatói fizetési felszólítás is.

 

Milyen összegre nem terjedhet ki levonás?

A végrehajtás alól mentes a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legkisebb összegének (vagyis a munkabér fennmaradó 28.500 forintos részéből további követeléseket már nem lehet levonni, akkor sem, ha a 33, illetve 50%-os  mérték miatt erre lehetőség lenne).

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

367/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról

NISZ ZRT.