Munkaszerződésre vonatkozó szabályok - Tájékoztatás

Az ügyintézéshez személyes megjelenés szükséges 

Olyan szerződés, ami a munkavállaló illetve munkáltató között keletkezik és munkaviszonyt hoz létre. A szerződésre vonatkozóan speciális szabályok vonatkoznak, amelyeket a Munka törvénykönyve rögzít.

Kulcsszavak: munkaszerződés, munka, állás, munkavállaló, munkáltató, foglalkoztató, szerződés, fizetés, bér, munkaviszony, foglalkozás, munkavégzés

Munkavállaló és munkáltató

A munkajog szabályai alapján munkaszerződést írásba kell foglalni, ennek hiányában nem jön létre munkaviszony.

A munkaszerződésben a szerződő felek azonosításához szükséges adatokat is fel kell tüntetni az alább felsorolt elemeken kívül.

Munkaszerződés alapján a felek kötelezettségei:

• a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni
• a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni.

A munkaszerződésben általában a munkavállaló javára el lehet térni. Az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni.

A munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló – a munkába lépést követő harminc napon belül – hivatkozhat.

Mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek?

• A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében.
   
• A munkaviszony tartamát a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre.
   A munkaviszony kezdetének napját a munkaszerződésben kell meghatározni.
   
• A munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi.
• A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre.
• A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt – legfeljebb egy alkalommal – meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot.  A kikötött próbaidőtartam nem haladhatja meg a hat hónapot.

A munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy a Munka törvénykövéből származó, a szakszervezet, az üzemi tanács az e törvényből vagy kollektív szerződésből, vagy üzemi megállapodásból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti.

Közigazgatási és munkaügyi bíróságok

Mik azok a Közigazgatási és munkaügyi bíróságok?

Az országban 20 közigazgatási és munkaügyi bíróság működik, amelyek kizárólag a nevükből adódó speciális jellegű ügyekben járnak el első fokon. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény illetékességi szabályai alapján a közigazgatási perek zömét nyolc regionális illetékességgel eljáró közigazgatási és munkaügyi bíróság intézi 2018. január 1. napjától az újonnan induló ügyekben. A közigazgatási perben e bíróságok feladata változatlanul a közigazgatási határozatok felülvizsgálata, továbbá 2018. január 1. napjától a közigazgatási szervek olyan cselekményei és esetlegesen mulasztásával szembeni jogvédelem biztosítása, amely a pert indító személy jogi helyzetének megváltoztatására irányul vagy azt eredményezi. Változatlan feladatuk a munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyból származó ügyek elbírálása.

Ki lehet munkavállaló?

Munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet – az iskolai szünet alatt – az a tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat.

A gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható.

Mikor semmis a munkaszerződés?

Semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre vagy nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.

A semmisségre az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat, a megállapodás semmisségét a bíróság hivatalból észleli.

Mit értünk színlelt megállapodás alatt?

A színlelt megállapodás semmis, ha pedig más megállapodást leplez,azt a leplezett megállapodás alapján kell megítélni.

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

2017. évi I. törvény  A közigazgatási perrendtartásról 

TMCS