Tagállami fizetésképtelenségi eljárás és a vállalkozás felszámolása

Ha egy jogi személy vagy magánszemély nem tudja kifizetni a tartozásait, bírósági fizetésképtelenségi eljárás kezdődhet az adósságok megfizetése érdekében.

Kulcsszavak: fizetésképtelenségi eljárás, csődeljárás, felszámolási eljárás, fizetésképtelenségi szakértő, vagyonfelügyelő, felszámoló, bírósági nemperes eljárás, adós, hitelező, igazságszolgáltatás

Az adós (vállalkozói tevékenységet folytató jogi személy, civil szervezet) jogosult, de nem köteles kezdeményezni a csődeljárást, illetve a felszámolási eljárást.

Csődeljárás megindítását kizárólag az adós kérelmezheti a bíróságtól, a kérelmet az adós a jogi képviselője útján nyújthatja be (ügyvéd, jogtanácsos).

Csődeljárást az adós akkor kezdeményezhet, ha fizetésképtelenséggel fenyegető pénzügyi helyzetben van, vagy már fizetésképtelen, és a hitelezőivel csődegyezséget kíván kötni az adósságai megfizetéséről, fizetési könnyítésekről, esetleg részbeni tartozás-elengedésről.

Felszámolási eljárást rendel el a fizetésképtelen adós jogi személy ellen a bíróság – erre irányuló kérelem nélkül is – a törvényben meghatározott esetekben, a hitelezők kérelmére pedig akkor, ha adós bizonyíthatóan fizetésképtelen, nem tudja kifizetni a lejárt esedékességű tartozásait.

Felszámolási eljárás esetén a bíróság felszámolót rendel ki a jogi személyhez, amelynek feladata az eljárás sikeres lebonyolítása. Csődeljárás esetén vagyonfelügyelő kirendelésére kerül sor.

A hitelezőnek be kell jelentenie az igényét a vagyonfelügyelőnek vagy a felszámolónak, és csatolni kell az azt igazoló okiratokat.

A csődeljárásban a vagyonfelügyelő közreműködik a csődegyezség létrehozásában és felügyeli az adós működését.

Ha a csődeljárásban nem szavazzák meg a hitelezők a csődegyezséget, az adós ellen felszámolási eljárást indít a bíróság.

Felszámolási eljárásban a felszámoló átveszi az adós vállalkozás vezetését és képviseletét, kezeli a vállalkozás vagyonát, ő látja el a munkáltatói jogokat a foglalkoztatottak felett, szükség esetén állami támogatást igényel a munkabérek kifizetéséhez, ő teljesíti a felszámolás alá került szervezet adójogi kötelezettségeit is. A felszámoló ezen kívül nyilvántartásba veszi a hitelezői igényeket, a bíróság számára fizetésképtelenségi szakértői és döntés-előkészítő tevékenységet végez, lezárja az adós jogviszonyait, elbocsátja a munkavállalókat, értékesíti az adós vagyonát, elkészíti a felszámolási vagyonmérleget és számviteli beszámolókat, és a bíróság által jóváhagyott vagyonfelosztást figyelembe véve kifizeti a hitelezőket, végül kezdeményezi az adós törlését az állami nyilvántartásokból.

Ha a felszámolási eljárás alatt az adós megfizeti az összes tartozását vagy egyezséget köt a hitelezőivel, akkor a bíróság megszünteti a felszámolást, és az adós tovább működhet.

Ha külföldi székhelyű vállalkozásnak Magyarországon fióktelepe van, az itt lévő vagyonra nézve is indulhat fizetésképtelenségi eljárás. Ha a külföldi székhelyű vállalkozás központja az Európai Unió másik tagállamában van, a fizetésképtelenségi főeljárást ott folytatják le, ezeket a bírósági döntéseket a magyar bíróság automatikusan elismeri. Ebben az esetben Magyarországon csak területi fizetésképtelenségi eljárás indulhat, a fióktelepnél, illetve a telehelynél lévő vagyonra nyújthatnak be igénybejelentést a belföldi hitelezők.

Ha a hitelező a törvényben előírt igénybejelentési határidőt elmulasztja, nem vehet részt a csődeljárásban, vagy a felszámolási eljárásban, és az igényét másképpen sem tudja érvényesíteni.

A bíróság a csődeljárás megindításáról 15 napon belül, a felszámolási eljárás megindításáról pedig 60 napon belül dönt.

Hitelezői igénybejelentés határideje csődeljárásban 30 nap, felszámolási eljárásban 40 nap, de legfeljebb 180 nap.

Az eljárás megindításához és a fellebbezéshez az Országos Bírósági Hivatal internetes honlapján közzétett nyomatványokat kell kitölteni. Jogi személy vagy jogi képviselővel eljáró magánszemély a kérelmet kizárólag elektronikus úton nyújthatja be.

A hitelezők postai úton vagy elektronikus úton nyújthatják be az igénybejelentésüket és az azt megalapozó okiratokat a vagyonfelügyelőhöz vagy a felszámolóhoz.

A külföldi hitelezők a Bizottság  (EU) 2017/1105 rendeletével közzétett nyomtatványon nyújthatják be az igénybejelentésüket és az azt megalapozó okiratokat a vagyonfelügyelőhöz vagy a felszámolóhoz.

Az eljárás megindításának illetéke:

Adós székhelye szerint illetékes törvényszék

Fellebbezés: Kúria

E-Justice portálon elérhető információk

https://e-justice.europa.eu/content_insolvency-447-hu-en.do?member=1

 

Ügyleírás készítésének időpontja: 2020.04.30

 

Hasznosnak találta az információt? Kérjük, hogy mondja el itt!

1991. évi IL. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról

75/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet a fizetésképtelenségi nyilvántartás létrehozásával kapcsolatos feladatokról

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről (43., 44., és 47. §)

1997. évi CXXXII. törvény a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről (19-22. §)

 

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/848 rendelete (2015. május 20.) a fizetésképtelenségi eljárásról

A Bizottság (EU) 2017/1105 végrehajtási rendelete (2017. június 12.) a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendeletben hivatkozott formanyomtatványok kiállításáról

CIKFO