Fellebbezés közigazgatási hatósági ügyben

Olyan kérelemre induló jogorvoslati eljárás, aminek során ügyfél, vagy akire vonatkozóan a közigazgatási döntés rendelkezést tartalmaz az első fokú döntés ellen fellebbezhet.

Kulcsszavak: fellebbezés, sérelmes, döntés, határozat, jogorvoslat, közigazgatás, hatóság, hatósági döntés, eljárás, másodfok

Az ügyfél, akire vonatkozóan a döntés rendelkezést tartalmaz, az elsőfokú döntés ellen akkor fellebbezhet, ha azt törvény kifejezetten megengedi.

Ha a törvény a fellebbezést nem engedi meg, a sérelmes véglegessé vált hatósági döntés ellen közigazgatási per indítható.

Az ügyfél akkor fellebbezhet, ha a határozatot

Azonban fenti esetekben sincs helye fellebbezésnek,

Fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet.

Az ügyfélnek a döntés közlésétől számított 15 napon belül van lehetősége annál a hatóságnál előterjeszteni a fellebbezést, amely a döntést hozta.

Az ügyfélnek a fellebbezését indokolni kell, ismertetnie kell, hogy milyen olyan új tényre hivatkozik, amelyről az első fokú eljárásban nem volt tudomása vagy önhibáján kívüli okból nem hivatkozott.

A fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül az azt meghozó hatóságnál lehet előterjeszteni.

Indokolást kell írnia az ügyfélnek, amelyben a korábban még nem ismert, új tényekre hivatkozik, mert azokról nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott.

Az elsőfokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke – ha e törvény másként nem rendelkezik, és a fellebbezés tárgyának értéke pénzben megállapítható – a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 ezer forintja után 400 forint, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint.

Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5 ezer forint.

Végzés elleni fellebbezésért – ha e törvény másként nem rendelkezik – 3 ezer forint illetéket kell fizetni. Ha a végzés csak a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezéssel együtt támadható meg, és az ügyfél a végzés felülvizsgálatát is kéri, akkor csak a határozat elleni fellebbezés illetékét kell megfizetni.

Ha az elsőfokú hatóság a megtámadott döntést nem vonja vissza, illetve a fellebbezésnek megfelelően azt nem módosítja, javítja vagy egészíti ki, a fellebbezést a hatóság az ügy összes iratával, a fellebbezési határidő leteltét követően felterjeszti a – jogszabályban kijelölt – másodfokú hatósághoz.

A fellebbezést a másodfokú hatóság bírálja el, amely a fellebbezéssel megtámadott döntést és az azt megelőző eljárást megvizsgálja.

Fellebbezéssel támadható döntés esetén közigazgatási per akkor indítható, ha az arra jogosultak valamelyike fellebbezett és a fellebbezést elbírálták.

Milyen döntések ellen van helye önálló jogorvoslatnak?

Önálló jogorvoslatnak van helye

 

Milyen esetekben nincs helye fellebbezésnek?

Nincs helye fellebbezésnek,

 

Mit tehet a hatóság fellebbezési eljárás során?

A hatóság a fellebbezési eljárás során

 

Lemondhat-e az ügyfél fellebbezési jogáról?

A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat.

 

Mikor szűnik meg a fellebbezési eljárás?

A fellebbezési eljárás megszűnik, ha

Elektronikus ügyintézésre több folyamat is lehetséges. Amennyiben ÁNYK típusú nyomtatványt hozott létre rá az adott hatóság azon keresztül, önkormányzat által hozott döntés esetén az E-Önkormányzati Portálon keresztül. Ha ezeken a módokon nem került létrehozásra formanyomtatvány, úgy az e-Papír szolgáltatáson keresztül lehet benyújtani.

2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

Az adott ügytípusra vonatkozó ágazati jogszabályok.

NISZ ZRT.