Kecskemét - Építményadó

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény).

Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.

Az adó alapja az építmény m²-ben számított hasznos alapterülete. 

Kulcsszavak: garázsadó

Aki az év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.

Több tulajdonos esetén lehetőség van arra, hogy a tulajdonosok ne tulajdoni hányaduk arányában adózzanak, hanem egy személy a tulajdonosok közül az adófizetési kötelezettséget magára vállalja. Ebben az esetben az adtabejelentés mellékleteként egy az összes tulajdonos által aláírt megállapodást kell benyújtani.

Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az adó alanya a vagyoni értékű jog jogosultja.

Az adatbejelentést kell tenni az erre rendszeresített nyomtatványon:

 -  az adókötelezettség keletkezéséről (vásárlás, használatba vétel stb.)

- az adókötelezettség megszűnéséről (eladás, az építmény megszűnése stb.) Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

Az adóhatóság a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adózót az adókötelezettség jogszerű teljesítésére.

Az adókötelezettség határidőn belüli nem, illetve nem jogszerű teljesítése esetén az adóhatóság a természetes személy adózót ötvenezer forint, a nem természetes személy adózót százezer forint mulasztási bírsággal sújtja és – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – tizenöt napos határidő tűzésével ismételten felhívja az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. A kötelezettség határidőben történő teljesítése esetén a bírság mérsékelhető vagy elengedhető.

Az újabb határidő eredménytelen elteltét követően az adóhatóság a természetes személy adózót kettőszázezer forint, a nem természetes személy adózót ötszázezer forint mulasztási bírsággal sújtja és – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. A kötelezettség teljesítése esetén a kiszabott bírság nem mérsékelhető.

Az adatbejelentés benyújtásának határideje: Az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül.

Az ügyintézési határidő: ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, harminc nap, amelyet az adóhatóság vezetője egy alkalommal - indokolás mellett - harminc nappal meghosszabbíthat. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen az adóhatóságnál a munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le.

A benyújtandó nyomtatvány

 az  E-ÖNKORMÁNYZAT  portálon, ágazat: Adóügy, ügytípus: építményadó címszó alatt kiválasztható:

 Adatbejelentés az épület, épületrész utáni építményadóról

 

űrlap.

 

Adókötelezettség megszűnése esetén:

Adatbejelentés az épület, épületrész utáni építményadóról és az adókötelezettség megszűnését igazoló dokumentum másolata (különösen: tulajdoni lap másolat és/vagy adásvételi szerződés vagy bontási engedély és a bontás befejezésének tényét igazoló dokumentum másolata)

Építményadó adatbejelentés nyomtatvány a súlyos mozgáskorlátozottság vagy látási fogyatékosság tényére alapított mentességgel érintett garázsról, gépjárműtárolóról (az Adó osztályon kell igényelni a nyomtatványt) és

1. a súlyos mozgáskorlátozottság esetében a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeinek rendszeréről szóló jogszabályban meghatározott szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, igazolás, hatósági határozat másolata (Kecskeméti Járási Hivatal Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Osztály)

2. a látási fogyatékosság esetében

látási fogyatékosságra tekintettel magasabb összegű családi pótlékot megállapító hatósági határozat másolata

Adófizetési kötelezettség teljesítése: adóév március 15. és szeptember 15. két egyenlő részletben

Építményadó beszedési számla száma:

11732002-15337544-02440000

A befizetés teljesíthető:

pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó esetében

E-ÖNKORMÁNYZAT portál

pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó esetében

E-ÖNKORMÁNYZAT portál

Kecskemét Megyei Jogú Város Jegyzője

A határozattal szemben - a törvény eltérő rendelkezése hiányában -, a közlésétől számított 15 napon belül a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalhoz címzett (6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.), de Kecskemét Megyei Jogú Város Jegyzőjéhez benyújtott illetékköteles fellebbezéssel lehet élni.

Az illeték mértéke a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10.000,- Ft-ja után 400,- Ft, de legalább 5.000,- Ft és legfeljebb 500.000,- Ft.

Az adó éves mértéke:

 

I. adóövezet: az Árpád körút, Mária körút, Széchenyi körút, Bethlen körút, Kuruc körút, Erzsébet körút és Kossuth körút által határolt területeken belül lévő, valamint a körutakra számozott építmények.

II. adóövezet: az Árpád körút, Mária körút, Széchenyi körút, Bethlen körút, Kuruc körút, Erzsébet körút és Kossuth körút által határolt területeken kívül lévő építmények, kivéve a körutakra számozott építményeket.

Mentes az adó alól a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján:

 

Mentes az adó alól Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlésének az építményadóról szóló 52/2003. (XII. 1.) önkormányzati rendelete alapján:

A nem üzleti célt szolgáló

  1. a magánszemély tulajdonában álló, külterületen és zártkertben található gazdasági épület, legfeljebb 20 m2 hasznos alapterületig, a magánszemély vállalkozó üzleti célt szolgáló építményei kivételével,
  2. a magánszemély tulajdonában lévő lakás és kiegészítő helyiségei, a magánszemély vállalkozó üzleti célt szolgáló építményei kivételével,
  3. a súlyos mozgáskorlátozott vagy látási fogyatékos magánszemély tulajdonában álló gépjárműtároló legfeljebb 20 m2 hasznos alapterületig, amelyben a súlyos mozgáskorlátozott vagy látási fogyatékos magánszemély a saját üzemeltetésében vagy a vele legalább egy éve közös háztartásban élő közeli hozzátartozója üzemeltetésében álló személygépjárművét tárolja,
  4. a gépjárműtároló legfeljebb 20 m2 hasznos alapterületig, amelynek magánszemély tulajdonosa – írásbeli nyilatkozata szerint – rendszeresen szállítja a vele legalább egy éve közös háztartásban élő, súlyos mozgáskorlátozott vagy látási fogyatékos közeli hozzátartozóját azzal a személygépjárművel, amelynek a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók valamelyike az üzembentartója, és a személygépjárművet ebben a gépjárműtárolóban tárolják.

Ha az a), c) és d) pontban meghatározott építmény hasznos alapterülete meghaladja az adómentes mértéket, csak az azt meghaladó hasznos alapterület után kell az adót megfizetni.

A b) pont szerinti mentesség esetén vagy a mentességgel érintett helyiségek tekintetében az adóalanyt bevallási kötelezettség sem terheli.

A c) és d) pontok szerinti adóalanynak az adómentességre jogosító állapotot igazolnia kell.

Ha a c) és d) pontok szerinti adóalany adókötelezettsége az adóévben több gépjárműtároló után is fennáll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb hasznos alapterületű gépjárműtároló után jár. Több tulajdonos esetén csak a mentességgel érintett tulajdoni hányad adómentes.

A c) és d) pontjaiban meghatározott adómentességre jogosult adóalany a mentességre vonatkozó igényét, az arra jogosító feltételek megszűnését, vagy változását a változást követő 15 napon belül az arra rendszeresített nyomtatványon köteles bejelenteni az önkormányzati adóhatóságnak

 

Kecskemét Település