Társasház alapítás - Tájékoztatás

Az ügyintézéshez személyes megjelenés szükséges 

A társasház a közös tulajdon speciális formája, amelyben a tulajdonostársakat az épület meghatározott önálló részei (lakások) tekintetében külön, míg az ingatlan egyéb részei (lépcsőház) tekintetében együttesen illeti meg a tulajdonjog.

Kulcsszavak: Társasház, alapító okirat, közös tulajdon, tulajdonosi közösség, ingatlan-nyilvántartás, tulajdonos, ingatlan

Társasház alapítására jogosult valamennyi ingatlan tulajdonostárs vagy az ingatlan tulajdonosa, mint egyszemélyi alapító.

Alapító okirat létrehozása:

Az alapító okiratban meg kell határozni:

a) a külön tulajdonba kerülő lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket,

b) a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető – a külön tulajdonba kerülő lakáshoz tartozó – tulajdoni hányadot és ezek meghatározásának módját,

c) a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását,

d) az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatot, jogot és tényt,

e) a közösség közös nevét, amely egyéb megjelölés hiányában a társasház címe, a társasház megjelöléssel együtt.

Az alapító okirat szigorú alakszerűséghez kötött, azt valamennyi tulajdonostársnak alá kell írnia és közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

Az alapító okirat módosításához valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges, az alapítást és a módosítást az ingatlanügyi hatóságnak is be kell jelenteni.

A társasháztulajdon ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének kérelmezése:

A bejegyzési kérelmet az alapító okirat aláírásától számított 30 napon belül kell benyújtani két eredeti és egy másolati példányban az ingatlanügyi hatósághoz. Az eljárás során kötelező a jogi képviselet.

A társasház az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre.

A társasház-alapítás bejegyzésének díja társasházi tulajdoni külön laponként 6600 forint, de legfeljebb összesen 100 000 forint.

Tárgyánál fogva díjmentes:

irányuló eljárás.

Fővárosi és megyei kormányhivatal.

Döntés ellen közigazgatási per indítható. Szakmai felettes szerv a Miniszterelnökség.

A társasháznak az alábbi szervei vannak:

 

Elektronikus megfigyelőrendszer létesítése

A közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló, zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus megfigyelőrendszer (a továbbiakban: kamerarendszer) létesítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet. Ebben az esetben a szervezeti-működési szabályzatnak tartalmaznia kell a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges – a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásokkal összhangban megállapított – adatkezelési szabályokat.

A közös képviselő vagy az intézőbizottság által kötött szerződés alapján a kamerarendszer üzemeltetője a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott személy lehet.

A kamerarendszer által készített felvételek megismeréséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a rögzített felvétel azonosításához szükséges adatokat, az annak megismerésére jogosult személy nevét, továbbá az adatok megismerésének okát és idejét.

A kamerarendszer nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bejáratára vagy más nyílászárójára akkor sem, ha az a közös tulajdonban álló épületen, épületrészen vagy területen van elhelyezve. A kamerarendszer nem helyezhető el a közös tulajdonban és a tulajdonostársak közös használatában álló olyan helyiségben sem, amelyben a megfigyelés – a helyiség rendeltetéséből fakadóan – az emberi méltóságot sértheti (pl. öltöző, illemhely).

A kamerarendszerrel felszerelt épületbe, épületrészbe és a kamerák által megfigyelt területre belépni, ott tartózkodni szándékozó személyeket tájékoztatni kell a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások alapján szükséges információkról, így különösen a kamerarendszer alkalmazásának tényéről, az érintetteket megillető jogokról, az üzemeltető személyéről és elérhetőségeiről.

Az eljáráshoz szükséges nyomtatványok itt találhatóak

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról

2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról

1996. évi LXXXV. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról

NISZ ZRT.