Munkavállalók jogai és kötelezettségei - Tájékoztatás

Az ügyintézéshez személyes megjelenés szükséges 

A munkaszerződés teljesítése során- munkavállaló és munkáltató jogviszonyában- úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

Kulcsszavak: munka, munkajog, beosztás, kötelezettség, jogok, jog, munkavállaló, munkáltató, szünet, munkaidő, műszak, szerződés

Munkavállaló és munkáltató egyaránt.

A munkavállaló köteles

• a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni,
• munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére állni,
• munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni,
• a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani,
• munkatársaival együttműködni.

A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.

A munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére.

A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja.

A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni.  Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat.

A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

Szankciót von maga után a mulasztás mértékétől függően.

A munkáltatónak a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni.

A munkabért a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig ki kell fizetni. 

Az eljárás díj- és illetékmentes.

A munkaügyi bírósági ügyekben 2020. április 1. napjától első fokon az illetékes törvényszékek, másodfokon az ítélőtáblák, míg a felülvizsgálati eljárásban a Kúria jár el.

Munkavállaló személyiségi jogainak korlátozása

• A munkavállaló személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell.
• A munkavállaló a személyiségi jogáról általános jelleggel előre nem mondhat le. A munkavállaló személyiségi jogáról rendelkező jognyilatkozatot érvényesen csak írásban tehet.
• A munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyiségi jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges. A munkavállalóval szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükséges.

Munkavállaló jognyilatkozata

A munkavállaló a jognyilatkozatát személyesen teheti meg. Jognyilatkozatot meghatalmazott képviselője útján is tehet, az erre irányuló meghatalmazást írásba kell foglalni. Ilyen meghatalmazás hiányában is eljárhat a munkavállaló képviseletében hozzátartozója, amennyiben a jognyilatkozat megtételében a munkavállaló akadályozva van. Vita esetén az akadályoztatás tényét igazolnia kell.

Munkáltató jogai és kötelezettségei

• A munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat.
• A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával.
• A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel.
• A munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat.

Munkavállaló jogai és kötelezettségei

A munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki.

A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól:

• keresőképtelensége,
• a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, valamint
• a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá
• a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra,
• a szoptató anya a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára, a 9. hónap végéig naponta 1, ikergyermekek esetén naponta 2 órára,
• hozzátartozója halálakor 2 munkanapra,
• általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre,
• önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára,
• bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra,
• a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára, továbbá
• munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott időtartamra

Munkaviszony megszűnése

A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti.

Szabadság

A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. munkavállalónak

• 25. életévétől 1,
• 28. életévétől 2,
• 31. életévétől 3,
• 33. életévétől 4,
• 35. életévétől 5,
• 37. életévétől 6,
• 39. életévétől 7,
• 41. életévétől 8,
• 43. életévétől 9,
• 45. életévétől 10 munkanap pótszabadság jár.

A munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb

• egy gyermeke után 2,
• két gyermeke után 4,
• kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár.
• A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki.

Munkabér

A munkavállaló részére járó munkabért – eltérő megállapodás hiányában – utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni. A munkabért a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig ki kell fizetni.

Tanulmányi szerződés

A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb 5 éven – keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg.

Szakszervezet, üzemi tanács

A munkavállalók jogosultak a munkáltatónál szakszervezet létrehozására.

A munkavállalók a munkáltatónál vagy a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél, ha a munkavállalóknak a választási bizottság megalakítását megelőző félévre számított átlagos létszáma a 15 főt meghaladja, üzemi megbízottat, ha az 50 főt meghaladja, üzemi tanácsot választanak.

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

1993. évi XCIII. törvény  a munkavédelemr

NISZ ZRT.