Sopron - Házasságkötés bejelentése

A házasság megkötésében az anyakönyvvezető közreműködik. Házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelen lévő férfi és nő az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelenti, hogy egymással házasságot köt. A nyilatkozat feltételhez vagy határidőhöz nem köthető.

A kijelentés kölcsönös megtörténte után az anyakönyvvezető a házasság létrejöttét megállapítja és a házasságkötés tényét a házassági anyakönyvbe bejegyzi.

Kulcsszavak: házasság, anyakönyvvezető

A házasulók a házasságkötési szándékukat együttesen, személyesen jelentik be.

A házasságkötési szándék bejelentéséről az anyakönyvvezető jogszabályban meghatározott adattartalmú jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet a házasulók, az anyakönyvvezető és - ha közreműködött - a tolmács aláírnak. A tolmácsról az anyakönyvvezető gondoskodik. Kérelmükre tolmácsról a házasulók is gondoskodhatnak.

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező házasuló vagy - ha a házasulók egyike sem rendelkezik magyarországi lakcímmel - az egyikük a házassági szándékát személyesen hivatásos konzuli tisztviselőnél is bejelentheti, amelyről a konzuli tisztviselő jegyzőkönyvet vesz fel, és azt a házasságkötés tervezett helye szerinti anyakönyvvezetőnek továbbítja.

A kiskorú számára a gyámhatóság által kiadott előzetes házasságkötési engedély a kiadástól számított hat hónapig érvényes.

Ha nem magyar állampolgár kíván Magyarországon házasságot kötni, nyilatkoznia kell, hogy a házasságkötésnek a személyes joga szerint nincs akadálya. A házasságkötést megelőző eljárásban az anyakönyvi szerv harminc napon belül nyilatkozik a külföldi okiratok elfogadhatóságáról.

Ha az anyakönyvvezető a házasságkötési szándék bejelentésére irányuló eljárásban megállapítja, hogy a házasságkötés törvényes feltételei fennállnak, a határozat meghozatalát mellőzi.

A házasulók a házassági szándék bejelentésekor nyilatkoznak arról, hogy a házasságkötés után milyen házassági nevet kívánnak viselni. A nyilatkozat a házasság megkötéséig egy alkalommal, legkésőbb a házasságkötés tervezett időpontját megelőző ötödik munkanapig megváltoztatható.

Ha a magyar állampolgár házasuló a házasságkötést követően nem a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét kívánja viselni, az anyakönyvvezető a házasságkötési szándék bejelentésével egyidejűleg - ha hivatalbóli okmánykiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tesz a házasuló - felvételezi a hivatalból kiállításra kerülő személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiállításához szükséges arcképmást, aláírást, valamint - jogszabályban meghatározott esetben - az ujjnyomatot.

Ha a szülők a házasságkötés után nem viselnek közös házassági nevet, a házasságkötést megelőző eljárás során megállapodhatnak a - házasságukból származó - születendő gyermek családi nevéről. A megállapodást a házassági anyakönyvbe be kell jegyezni.

A házasság megkötésekor az anyakönyvvezető és két tanú előtt a házasulók házasságkötésre irányuló nyilatkozatot tesznek. Házassági tanú nagykorú és cselekvőképes személy lehet. A házassági tanúkról a házasulók gondoskodnak.

Az anyakönyvvezető előbb az egyik, majd a másik házasulónak külön-külön név szerint felteszi a kérdést: kijelenti-e, hogy a jelen lévő másik féllel házasságot köt? Ha a feltett kérdésre mindkét házasuló igennel válaszolt, az anyakönyvvezető megállapítja, hogy a házasságkötés utáni nevükön megnevezett felek a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény értelmében házastársak. Ha valamelyik házasuló a kérdésre nem igennel válaszol, a nyilatkozatot feltételhez vagy időhöz köti, a házasság nem jön létre. E tényt az anyakönyvvezető a jelenlévők előtt kijelenti.

A házastársak, a házassági tanúk, az anyakönyvvezető, továbbá - ha a házasságkötésnél közreműködik - a tolmács a házasságkötési lapot aláírják. Amennyiben a házasságot polgármester előtt kötötték meg, a polgármester és az anyakönyvvezető is aláírja a házasságkötési lapot. A házasságkötési lap anyakönyvi alapirat. Ha valamelyik házasuló, a tanú vagy a tolmács a házasságkötési lap aláírását megtagadja, de a házasság létrejött, az anyakönyvvezető a házasságkötési lapra e tényt feljegyzi.

Házassági akadályt bárki bejelenthet. Az anyakönyvvezető a házasságkötésnél való közreműködést megtagadja, ha

a) a közreműködésre nem illetékes,

b) az eljárásból ki van zárva,

c) a házasságkötésnek jogi akadálya van,

d) a házasulók a házasságkötés törvényes feltételeit nem igazolták,

e) a házasulók a házasságkötésükhöz a jogszabályban előírt felmentést vagy engedélyt nem mutatták be,

f) a bíróság valamelyik házasulót cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezte vagy a házasuló a házasság megkötésekor cselekvőképtelen állapotban van,

g) a gyámhatóság a kiskorú házasságkötésére engedélyt nem adott vagy a jogszabályban meghatározott érvényességi idő lejárt.

Az anyakönyvvezető a házasulók valamelyikének közeli halállal fenyegető egészségi állapota esetén sem adhat felmentést házassági akadály alól.

Az anyakönyvvezető a házasságkötés időpontját a házasulókkal folytatott egyeztetést követően tűzi ki.

A házasságkötést 30 napos várakozási idő előzi meg, tehát a házassági szándék bejelentése után leghamarabb a 31. napra lehet kitűzni a házasságkötést.

A közeli halállal fenyegető állapotot kivéve nem köthető házasság vasárnap, január 1-jén, március 15-én, nagypénteken, húsvétvasárnap, húsvéthétfőn, május 1-jén, pünkösdvasárnap, pünkösdhétfőn, augusztus 20-án, október 23-án, november 1-jén és december 24-26-án, továbbá ha az az adott képviselő-testület hivatala köztisztviselői számára munkaszüneti nap, július 1-jén.

A házasságkötési szándék bejelentéséről felvett jegyzőkönyv egy évig érvényes.

Nem magyar állampolgár házasságkötése esetében a házasságkötést megelőző eljárásban az anyakönyvi szerv harminc napon belül nyilatkozik a külföldi okiratok elfogadhatóságáról.

A házasságkötés helye szerint illetékes jegyző a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül dönt a házassági akadály alól a Polgári Törvénykönyv családjogi rendelkezései szerint adható felmentésről.

Ha a házasság hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli megkötését a jegyző nem engedélyezi, e határozata ellen benyújtott fellebbezés elbírálásának határideje nyolc nap.

A házasságkötés bejelentésekor igazolni kell a személyazonosságot, az állampolgárságot és a lakóhelyet. A személyi adatok igazolására a születési anyakönyvi kivonat szolgál. Nőtlen, hajadon családi állapotot igazolni nem kell. Elvált, vagy özvegy családi állapot igazolása történhet jogerős bontóítélettel, vagy halotti anyakönyvi kivonattal.

1. Házasságkötés díja hivatali munkaidőben:
1.1 anyakönyvvezető irodájában ingyenes
1.2 Tükörteremben ingyenes
1.3 Házasságkötő teremben 26 000 Ft
1.4 Díszteremben 52 000 Ft
1.5 külső helyszínen 100 000 Ft


2. Házasságkötés díja hivatali munkaidőn túl:
2.1 Házasságkötő teremben 26 000 Ft
2.2 Díszteremben 52 000 Ft
2.3 külső helyszínen 100 000 Ft

3. Ha a házasuló állapota közeli halállal fenyeget, vagy szabad mozgásában a bíróság vagy más hatóság döntése miatt korlátozva van, a házasságkötés a házasuló tartózkodási helye szerinti intézmény szabályainak figyelembevételével ingyenes.

Az anyakönyvvezetőt a hivatali munkaidőn kívül, hivatali helyiségben megtartott házasságkötések esetén eseményenként 6000 Ft, a hivatali munkaidőn és hivatali helyiségen kívül megtartott házasságkötések esetén eseményenként 10 000 Ft közreműködői díj illeti meg, melyet minden hónap 5. napjáig kell az anyakönyvvezető részére kifizetni.

Sopron Megyei Jogú Város Anyakönyvvezetője (a házasságkötést megelőző eljárásra, a házasságkötésnél történő közreműködésre, valamint a házasság anyakönyvezésére az az anyakönyvvezető illetékes, aki előtt a házasulók a szándékukat bejelentik.)

Ügyintézésre kijelölt szervezeti egység:

Neve: Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Igazgatási Osztály

Címe: 9400 Sopron, Új u. 12.

Elektronikus kapcsolattartás: (KRID azonosító) 106003110 (rövid név) SMJVPH (témacsoport) Önkormányzati igazgatás (ügytípus) anyakönyvi ügyek

Az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter ellátja az anyakönyvi eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szervek szakmai irányítását és az anyakönyvi szerv tevékenysége felett felügyeletet gyakorol.

Az anyakönyvi szerv felügyeletet gyakorol az anyakönyvvezető tevékenysége felett.

Az anyakönyvvezető anyakönyvi eljárásában nincs helye fellebbezésnek.

A települési önkormányzat térítésmentesen biztosítja a házasságkötésre alkalmas hivatali helyiséget.

A házasságkötésre alkalmas hivatali helyiségek a következők:
a) az anyakönyvvezető hivatali helyisége,
b) a Polgármesteri Hivatal házasságkötő terme,
c) a Polgármesteri Hivatal Tükörterme, és
d) a Polgármesteri Hivatal Díszterme.

Hivatali munkaidőn túl, illetve hivatali helyiségen kívül jegyzői engedéllyel lehet házasságot kötni. Az anyakönyvvezető kizárólag akkor működik közre a házasság hivatali helyiségen kívüli megkötésében, továbbá a hivatali munkaidőn kívüli házasságkötésben, ha a házasulók a többletszolgáltatás ellentételezéseként megállapított díjat megfizették.

Az engedélyezési eljárás kérelemre indul. A kérelemnek tartalmaznia kell a házasulandók nevét, a tervezett házasságkötés időpontját, helyét, a szertartáson résztvevők várható számát, és a jogszabályban meghatározott feltételek biztosítására vonatkozó adatokat, információkat az alábbiak szerint:

Kereskedelmi, vendéglátó üzletben házasságkötés kizárólag akkor engedélyezhető, ha a szertartás lebonyolítására a vendéglátástól elkülönített helyiség, terület biztosított.

Közterületen, nyílt vízen, nyílt vízen keresztül megközelíthető építményben, vízi és légi járművön, valamint lakóházban és annak kertjében házasságkötés nem engedélyezhető.

A házasságkötés olyan helyszínen engedélyezhető, ahol a méltó megünnepléshez szükséges feltételek a következők szerint biztosíthatók:
a) a helyszín gondozott, hulladéktól, szaghatástól mentes,
b) közlekedési és egyéb zajok a szertartás méltóságát nem zavarhatják meg,
c) biztosított az anyakönyv és az anyakönyvvezető védelme káros behatásoktól, így különösen esőtől, széltől, sérüléstől,
d) a házasságkötés résztvevői számára megfelelő nagyságú tér álljon rendelkezésre, és
e) más tevékenység a szertartást nem zavarhatja meg.

Ha a házasságkötés szabadtéri helyszínen történik, a megfelelő esőhelyszín biztosításáról a kérelmezőnek kell gondoskodni. Az esőhelyszín megjelölése az engedély megadásának feltétele. Az esőhelyszín biztosítása történhet oly módon, hogy megfelelő méretű és minőségű sátor, lábon álló fedett szín stb. alatt történik a házasságkötés.

Ha a házasuló állapota közeli halállal fenyeget, vagy szabad mozgásában a bíróság vagy más hatóság döntése miatt korlátozva van, a házasságkötés méltó megünneplésének feltételeit a házasuló tartózkodási helye szerinti intézmény szabályainak figyelembevételével kell biztosítani.

A kérelemhez csatolni kell a kérelemben megjelölt helyszín tulajdonosának, üzemeltetőjének, azzal rendelkezni jogosultnak a helyszín biztosításáról szóló nyilatkozatát, vagy a használatról szóló megállapodás egy példányát.

Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala a külső helyszínen csak az anyakönyvvezető közreműködését biztosítja. Az anyakönyvvezető a jegyzői engedélytől függetlenül megtagadhatja a házasságkötést, ha annak időpontjában a meghatározott feltételek mégsem teljesülnek.

 

az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény

a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

az anyakönyvezési feladatok ellátásnak részletes szabályairól szóló 429/2017. (XII. 20.) Kormányrendelet

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének az anyakönyvi szolgáltatások helyi szabályairól szóló 3/2011. (II. 28.) önkormányzati rendelete

 

Sopron Település