A házasság felbontása

A házasságot a házastársak közös kérelmére vagy csak az egyik házastárs kérelmére a bíróság bontja fel.

Kulcsszavak: házasság, házasság felbontása, közös megegyezéses válás, fellebbezés, közvetítői eljárás, házassági per, keresetlevél házassági pernél,

A házasság felbontására irányuló pert személyesen kell megindítani a másik házastárs ellen. A megindításhoz keresetlevelet kell benyújtani a járásbírósághoz.

A házasságot a bíróság – a közös kiskorú gyermek érdekét figyelembe véve – bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlását állapítja meg a bíróság különösen abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására – az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a férj és feleség különélésének időtartama alapján – nincs kilátás.

A házastársak a bontóper megindítása előtt vagy a – bíróság kezdeményezésére – a bontóper során a vitás kérdések rendezésére közvetítői eljárást vehetnek igénybe.

Ha a házasfelek ún. „közös megegyezéssel” szeretnének elválni, akkor a következő járulékos kérdésekben meg kell egymással egyezniük:

Ha a házastársak közös szülői felügyeletben állapodnak meg, vagyis abban, hogy a gyermekkel kapcsolatos minden kérdésben a válást követően is együtt döntenek, akkor a gyermekkel való kapcsolattartás kérdésében nem kell megegyezniük. De ebben az esetben is meg kell állapodniuk abban, hogy melyikük lakóhelyén lesz a gyermek lakóhelye.

Ha a felek a házasságot közös megegyezéssel szeretnék felbontani, a keresetlevélhez csatolni kell a fent említett valamennyi kérdésben a felek közös álláspontját tartalmazó megállapodást, ha ez a keresetlevél előterjesztésekor már rendelkezésre áll.

Ahhoz, hogy a házastársak közös megegyezéssel elváljanak, a fent jelzett járulékos kérdésekben kötött perbeli egyezségüket a bíróságnak jóvá kell hagynia. A bíróság az egyezséget akkor hagyja jóvá, ha az a jogszabályoknak megfelel.

A keresetlevélben a következőket kell feltüntetni:

 

Bevezető részben:

 

Érdemi részben:

 

Záró részben:

 

A keresetlevélhez a következőket kell csatolni:

 

A házassági bontóper esetében ezeken kívül még meg kell jelölni:

 

A keresetlevélhez csatolni kell

 

A jogi képviselő nélkül eljáró felperesnek a keresetlevelét az erre rendszeresített nyomtatványon kell előterjesztenie. A nyomtatvány célja, hogy segítse az igényérvényesítést, mivel a nyomtatvány egyfajta sorvezetőül szolgál a felperesnek, hogy minden szükséges tartalmi elem megjelenjen a keresetlevelében.

https://birosag.hu/nyomtatvanyok/az-eljarast-megindito-nyomtatvanyok/keresetlevel-hazassagi-bontoperben-0

https://birosag.hu/nyomtatvanyok/az-eljarast-megindito-nyomtatvanyok/keresetlevel-hazassagi-bontoperben-szerkesztheto

 

A jogi képviselő nélkül eljáró felperesnek a keresetlevélben a keresetlevél kötelező tartalmi elemei közül nem kell feltüntetnie a jogalapot, a jogi érvelést és jogszabályhelyet.

 

A jogi képviselő nélkül eljáró felperes igényérvényesítését az is segíti, hogy a keresetet a lakóhelye, munkahelye szerinti vagy a perre illetékes járásbíróságon, az erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben szóban is előadhatja, melyet a bíróság az erre rendszeresített nyomtatványon rögzít.

A házassági bontóper illetéke 30 000 forint.

A perre az a járásbíróság illetékes, amelynek területén az alperes lakik. Belföldi lakóhely hiányában az illetékesség az alperes tartózkodási helyéhez igazodik; ha az alperes tartózkodási helye ismeretlen, vagy külföldön van, az utolsó belföldi lakóhely irányadó, ha pedig ez nem állapítható meg, vagy az alperesnek belföldön lakóhelye nem is volt, az illetékességet a felperes lakóhelye, illetőleg ennek hiányában a felperes tartózkodási helye alapítja meg. Emellett a házassági perre az a bíróság is illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt.

Törvényszék. Az ítélet ellen fellebbezéssel lehet élni a törvényszék előtt.

A fellebbezésnek tartalmaznia kell:

 

Ha a fél jogi képviselő nélkül jár el, a fellebbezést az elsőfokú bíróságon, az erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben szóban is előadhatja és a fellebbezésben a fellebbezés alapjául szolgáló jogszabálysértés feltüntetése során mellőzhető a jogszabályhelyre hivatkozás.

 

A házasságot felbontó ítélet ellen perújítás és felülvizsgálat nem lehetséges.

E-justice

 

Hasznosnak találta az információt? Kérjük, hogy mondja el itt!

 

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről: 4:21.-4:23. §

2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról: 170-172. §, 246-247. §, 371. §, 388. §, 429-435. §, 453-463. §

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről: 43. § (1) bekezdés

 

CIKFO